Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MŰVEKRE VÁRVA - SÁRMÁNY ILONA Ecset által homályosan — Fővárosok és festőik

MÜVEKRE VÁRVA Ecset által homályosan? Fővárosok és festőik Bécs, Prága és Budapest vedutái, avagy szeretik-e a festők a városf SÁRMÁNY ILONA A festői fekvésű, történelmi városokat mindig is szívesen festették a festők. Az önmagáért való városkép (elterjedt olasz eredetű szakkifejezéssel: a veduta), melyet a rajta látható történelmi neveze­tességű épületek kedvéért, vagy egyszerű­en csak a látvány érdekessége, szépsége, híre miatt rendeltek meg a megbízók, a 18. század eleje óta népszerű. Hosszú ideig a művészeti kincsekben gazdag festői olasz városokról, elsősorban a Velencéről festett veduták aratták a legnagyobb sikert a mű­velt, utazó arisztokrácia körében. Angliá­ban már a század elején szokássá vált, hogy a főúri famíliák ifjainak nevelését egy hosszú, több éves Itáliai utazással, ún. Grand Tour-xa\ „fejezték be". Az ifjú Lord tudós nevelője, szolgái valamint egy festő társaságában beutazta Itália leghíresebb városait, tanulmányozta a történelmi-mű­vészeti nevezetességeket, műkincseket vásárolt, és amit nem tudott hazavinni magával, azt a szolgálatában álló festővel — többnyire egy ügyes akvarellistával — fes­tette meg magának, vagy helyben vásárolt látképeket, a fényképek, képeslapok ne­mes előfutárait. Az itáliai veduta festők legnagyobb hírre szei ; tett virtuózait azután a császári, királyi udvarok meghívták magukhoz, hogy meg­örökíttessék velük saját rezidenciájukat is. Bécs első, valóban reprezentatív, közis­mert városkép-sorozata a velencei születé­sű Bernardo Beiotto, közismert nevén Ga­naletto munkája. Az Európa-hírű mestertől Mária Terézia rendelte meg ezeket a palotákat, templo­mokat és tereket aprólékos részletezéssel A tanulmány 1 995 januárjában készült Id. Christopher Hibbert: The Grand Tour. London 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom