Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

Gerő: Egyetértek, én csak azzal vitatkoztam, hogy Budapestet más városok hátrányára fejlesztették volna. A kommunista időszak pedig éppen arról szólt, hogy ha már megvan a proletárdiktatúra, utólag teremtsük meg hozzá a porletariátust. S ezt nem Budapesten tették meg. A vasúthálózathoz még annyit hozzáfűznék, hogy e mögött egy mélységesen mély gazdaságtörténeti összefüggés van. Ez a kinyitott szárú legyező — ami egyébként Széchényi elképzelése volt, Baross aztán pontosította és megvalósította — azzal függött össze, hogy B udapestre koncentrálódott a malomipar. Miért nem ott voltak a malmok, ahol a sok búza volt? Azért nem, mert a földesurak ragaszkodtak a malomtartási joghoz, és 1848-ban ugyan megcsinálták az örökváltságot, de ezt a jogot nem vették el tőlük. Hova ment a tőke malmot csinálni? Oda, ahol nem kellett adót fizetnie a földesúrnak. Tehát följött a városba. De a lényeg, amit mondani akartam: tulajdonképpen meg kellett volna fordítani ezt a beszélgetést— s ez Ráday Mihálynak szól, hiszen te voltál parlamenti képviselő —, mert ez az önkormányzati törvény, különösen ami Budapestet érinti, komplett idiotizmus. Ráday: Ezzel tökéletesen egyetértek. Gerő: Na jó, de te képviselő voltál akkor, a nemzet képmása, amikor ez a törvény megszületett. Félre ne érts, nincs ebben semmi személyes támaA Vigadó, előtte a népszerű kávéház, a Hangli kioszk 1896 MNM Történeti Fényképtár