Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BODNÁR JUDIT A szakadozó városszövet

met, a minimálbért érintő szabályozáson is kívül esik, s így századunk jelentős civili­zatórikus vívmányaitól fosztja meg magát. Felbomlik tehát a munkaadók és mun­kavállalók közt a második világháború vé­ge óta többé-kevésbé betartott társadalmi szerződés. A klasszikus értelemben vett munkásosztály széttöredezik; egy részük tartósan munkanélkülivé válik, másokban felbuzog — ha nem is teljesen saját kezde­ményezésre — a vállalkozó szellem. A munkásosztály szelektíven kispolgároso­dik. 16 A középosztály is szorongatott hely­zetbe kerül, létbiztonságukat vesztett alsó rétegei lecsúsznak. A társadalom polarizá­lódik, ami többnyire térbeli elkülönüléssel jár együtt, s mint ilyen, városi problémává válik. Az amerikai nagyvárosokban ismét felütötte fejét a morbus hungaricus. A gazdaságilag legfejlettebb észak-ame­rikai és nyugat-európai városokra, a nyuga­ti civilizáció fellegváraira szinte morális pá­nik tör rá az új keletű, ám annál maka­csabbnak tűnő nyomor láttán. Ameriká­ban a belvárosi gettókban fekete társadal­mát az osztályszerkezet alá szorult népes­ségként (underclass) írják le Franciaor­szágban pedig a banlieue gettósodását elemzik. E gettó más, mint a hajdani sze­génynegyed; egyre idegenebb, egyre el­lenségesebb térbe szorítja lakóit az élethez oly fontos szomszédsági kötések nélkül. A 16. Ennek legtöbbet emlegetett, legsikeresebb példája a kommunisták kormányozta Emilia Rornagna olasz tartomány munkásságának áttérése a rugalmas specializációra. 17. Loïc Wacquant: Advanced Marginality in the City. Notes on Its Nature and Policy Implications. Kézirat. is. A kettő társadalom- és várostörténeti okok miatt nyilván különböző képződmény, de talán fontos belátnunk, hogy gettók határának átlépés egyre reményte­lenebb. A „közbiztonsági megfontolások" sűrű hálót vonnak az enyém-tied közé. E csön­des, kollektív paranoia résztvevői nemcsak a bűnözést kísérlik meg házon kívül tarta­ni, hanem mindent, ami kevésbé ismert, más, különös, furcsa, idegen. A fejlődés túllépett az elkülönülés viszonylag szolid formáin, így például azon az agyafúrt meg­oldáson, hogy a „jobb" lakónegyed utcáit egyirányúsítják — a „rossz" szomszédok behajtását megakadályozandó. A városépí­tés militarizálódik, a biztonsági meggondo­lások pőrébben érvényesülnek; láthatatlan határvonalak helyett fizikai akadályok gá­tolják az érintkezést. A módos belvárosi üzlet-, iroda- és bérházak városi gerilla­19 hadviselésre látszanak berendezkedni. Mike Davis a kor ünnepelt építészeit sem kímélve hoz példákat Los Angeles városából. A falak egyre magasodnak, az új hollywoodi közkönyvtár erődítmény kép­zetét kelti, a belvárosi bevásárlóközpont egyenesen börtönre emlékeztet. A teljes­ség kedvéért — és az esztétikai konzisz­tencia szép példájaként — Davis megjegy­zi, hogy az új városi fogdát viszont rendre szállodának nézik a turisták. A fényes és főként hatékony elszigeteltséget óhajtó elit építészei a követségek és helyőrségek 20 biztonságtechnikai trükkjeit veszik át. A tehetősebbek, ha egyáltalán a városban az amerikai gettó megrázóbb reményvesztettsége a közintézmények lanyhább érdeklődésével és az állam visszafogottabb jelenlétével is összefüggésben van. Wacquant: /'. m. 19. Davis: /. m. 20. Davis: /. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom