Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BODNÁR JUDIT A szakadozó városszövet

rek, guatemalai szőttes sapkák, indonéz ezüstfülbevalók, indiai füstölők és batikolt ágytakarók, angolszász szecessziós képeslapok — a hely szellemének megfelelően német kiadásban —, amelyeket a járókelő megtalál a legtöbb nyugat-európai, északamerikai és más kelet-európai város utcáin vagy alternatív boltjaiban is. Mexikói étterem is nyílt, mégpedig észak-amerikanizált szabványok szerint és dél-kaliforniai tőkéből. A modernizmus utáni fogyasztás kedveli a sokszínűséget, amit a rugalmas termelés világot átszövő új rendszere lehetővé is tesz. A földrajzi és kulturális különbségeket hangsúlyozó, „tájjellegű" fogyasztás iróniája, hogy e világrendszerben az áru származási helye szinte megállapíthatatlan, s azáltal, hogy a helyi zamatok élvezete szinte mindenhol lehetővé válik, egyben eltömcgesül az előző kor egyhangú tömegtermelését lefitymáló, választékos fogyasztás is. Korunk fogyasztója tömegesen disztingvál. Egy kanadai kisváros nemrég épült földalatti bevásárlóközpontjában az új szálloda nemcsak nyugodalmas éjszakát árul vendégeinek, hanem egy világkörüli utazás élményét is. „Töltse éjszakáit a világ nagyvárosaiban!"

12 Például: a 202-esben New York-i reggelre ébred a vendég, a 101-esben meg budapestire. A nemzetközi migráció elmúlt évszázados történetének jóvoltából ma már minden amerikai városnak, amelyik valamit is ad magára, megvan a maga idegcnforgalmilag kellőképpen kiaknázott Kis Olaszországa, Kínai 12. Sorkin: i. m. 13. Dcivid Harvey: Jhe Condition of Postmodernity. An Enquiry into the Origins ofCulturol Chonge. Basil Blackwell, Oxford, 1989. Negyede, Koreai Városa, Görög utcája (és Magyar Étterme). A világméretű kommercializáció egyetemessé, tömegessé és tértől függetlenné teszi, saját szájízének megfelelően behatároltan egzotikussá, fogyaszthatóvá alakítja, így sterilizálja és kifakítja az etnikai sokszínűséget. A városépítészet, várostervezés „szakít a modernista ábránddal, miszerint a várostervezés mindenfele sallangtól mentes építészettel a hátterében átfogó, egész városra kiterjedő, technológiai szempontból racionális és hatékony várostervekre kell i 13 hogy összpontosítson". A „tervezés" kifejezés amúgy is egyre ritkábban használatos, csakúgy, mint a „nyomornegyed-felszámolás" vagy a „szociális lakásépítés" ideája. A társadalomjobbító retorikától megszabadult városrendezés és -építészet szégyentelenül piacorientálttá válik, vallja (marles Jencks. Nem szükséges, hogy a várostervező szabja meg a különböző városfunkciók vagy társadalmi csoportok helyét, elvégzi ezt a piaci fizetőképesség. A rend efféle kialakítása elhárítja az akadályt a városnegyedek homogenizálódása és a jobb módú területek egyértelműbb elkülönülése útjából. A városi tér társadalmi átrendeződése, a hajdan hol jobb, hol rosszabb napokat látott belvárosok mai lakosságcseréje nem ptiszta térfélcsere holmi futballcsapatok közt; dinamikája pontosan követi a gazdasági szerkezet változását. Az ipari termelésben foglalkoztatottak száma például 1979 és 1985 között hozzávetőleg olyan 66. old. 14. Charles Jencks: Jhe language of Post-Modern Architecture. Rizzoli, New York, 1984.