Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BODNÁR JUDIT A szakadozó városszövet

hogy miben vagyunk hasonlók és miben különbözünk, tanulságos lehet. Rugalmas felhalmozás társadalmi illúziók nélkül A kései kapitalizmus alapjaiban rendezte át a városiasodás mintáit. A háború utáni hosszú fellendülésnek a hetvenes években vége szakadt.

3 A hatékonyság, funkcionalitás és racionalitás evilági győzelmét hirdető, a Ford-féle tömegtermelésre épülő modernizációs vállalkozás kifutotta magát. A gazdaságilag mértékadó országokban a futószalagon alapuló nagyipari termelés visszaszorul, s Ázsia-, Amerika-, illetve Európa-Alsóra költözik. Rugalmasabb tőke- és munkaszervezési forma váltja fel, amelybe belefér a Mexico City-i kunyhójában villanykapcsolót szcrelgető ötgyerekes családanya, a Bcnetton-kiskosztümök összcöltéséből tengődő leánya és a Washington melletti kisvárosban hadimegrendelésre dolgozó hi-tech kisüzem magasan képzett és fizetett dolgozója egyaránt. A termelés differenciálódik, testre szabottá válik, jobban kielégíti a fogyasztó kulturális distinkció iránti igényét. A vásárló „találóművésznek" érzi magát: a társadalmi pozíciójának és kényes ízlésének meglelő áruk kiválasztásában nyilvánítja meg korlátozott kreativitását. A gazdasági és esztétikai stratégiák egyre gátlástalanabb összefonódása mozgatja a kései kapitalizmus kifinomult fogyasztói társadalmát. A felhalmozás új logikája a maga képérc formálja a gazdasági és társadalmi teret. A városi térből eltűnnek az iparnegyedek; egyes részei a megváltozott viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodva alakulnak át, más gyárépületek funkciót váltanak és művészlakásként, netán szállodaként (mint a tervek szerint a Ganz Ansaldo a Lövőház utcában) gazdagítják a városképet. Az afféle kommunikációigényes szolgáltatások, mint a nemzetközi pénzügyek, a szórakoztatóipar, a divat- és reklámszakma vagy akár a magas szintű kutatás, a pornó, vagy a turizmus egyre inkább a városközpontban koncentrálódnak, kiszorítva ezzel a természetüknél fogva kisebb csereértékű, alacsonyabb profitrátájú tevékenységeket. Fogja a sátorfáját a cipész, a fényképész, a szobrászagyag-finomító, az önkiszolgáló étterem, a portékáját a hely turista szelleméhez idomítani képtelen kézműves és kiskereskedő, az egyetemes városi banknak (Citibank) helyét átengedő könyvesbolt és a belvárosi közértből Meinllé avanzsált élelmiszerbolt.

4 A telekárak felszöknek, akárcsak az ingatlanbérek. Tülekedés kezdődik a belvárosba vezető úton. A város „újjáéled", mondják a szakírók és a befektetők, az „életet" mintegy a tőkemozgással azonosítva. A folyamat kevésbé látványos oldala, hogy a hajdani bérlők, akik — különösképp az amerikai nagyvárosok fejlődési modelljét követően — a kevésbé tehetősek, vagyis azok közül kerültek ki, akik nem menekülhettek a kertvárosokba, most menni kényszerülnek. Megindul a lakosságcsere. 3. David Harvey: Flexible Accumulation through Urbanization: (19), 1987.3. sz. 260-286. old. Reflections on 'Post-Modernism' in the American City. Antipode, 4. Népszabadság, 1995. január 3.