Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - GYÁNI GÁBOR Egy budapesti polgárcsalád 470 napja

Rudolf Alt: A Nemzeti Múzeum az egykori Széna (ma: Kálvin) téten. Jobbra a hírhedt Két pisztoly fogadó 1840-es évek litogtáfia MNM Tötténeti Képcsarnok a gyakorta ma is megszemlélhető tárgyi rekvizitumok (a város térszerkezete, épületei, megörökölt infrastruktúrája) ismeretében szokás rekonstruálni Budapest fizikai és mentális terét. Elegendő-e ennyi ahhoz, hogy megtudjuk; mi ment végbe az itt lakókban, az ide érkezők fejében és lelki világában? A válasz nem kétséges. Még olyankor is, midőn a historikus tudatosan arra törekszik, hogy „életszerűen" adja vissza a korabeli városi világot azokra a forrásokra hagyatkozva, amelyekről az előbb már szóltam, nemigen nyújthat többet, mint az (idő)utazó, az idegen késői élménybeszámolóját. Ami lehet nagyon hiteles is, mert szakszerű és pontos, elüt a látószöge, ám a bennszülöttekétől, így mást vesz észre e világból, mint amire azok érzékenysége irányult." Ha viszont éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogy számukra mit jelentett itt élni,