Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

képpen azt játsszák, hogy Budapest külterületéről jönnek be. És a vállalkozó polgárságnak nálunk az a nagy előnye, hogy nem mindig tud beolvadni a nemességbe, mint ahogy számos más országban, a 16-17. században beolvadt. Jórészt megmarad vállalkozó polgárnak. így alakul ki tehát a szociális összetétel. A nemzetiségi összetételben pedig legalábbis három elemnek van szerepe. A német polgárnak, kereskedőnek, iparosnak, a politikailag kitűnő és Béccsel szemben helyt állni tudó nemességnek és az üzlethez értő zsidóságnak olyan kombinációja jött itt létre, amilyet semelyik közép-európai város nem produkált. Ezt az együttest aztán szétdúlta az I. világháború és Közép-Európa fölbomlása, de ez már más kérdés. Végül a harmadik és utolsó megjegyzésem: miért volt jó ez a kombináció? Nos, Budapest egyesítése előtt és után is az a kérdés merült fel, hogyan, milyen szellemben építsék tovább a várost? Mi legyen a példakép? Három álláspont alakult ki. Az egyiket Andrássy Gyula, valamint Podmaniczky Frigyes és köre képviselte: szerintük Párizst kell mintaképül választani, Haussmann Párizsát, tehát nagy bulvárokat, körutakat, széles utcákat kell építeni, a Király utcát meg kell szüntetni, és egy nagy sugárutat kiépíteni a Ligetig stb. Ezt kétfelől opponálták. A városi kcrcskedőpolgárság rakA Hatiszmann Alajos tervei szerint 1902-re átépített királyi palota és a Tabán 1920-as evek MNM