Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
TÁRSASÉLETI ANZIX
Az ellenzéki pártok fölháborodása eme hir folytán általános volt, mert hiszen a név említése nélkül kiröpített hir mindenkire árnyékot vetett. A folyosón csoportok képződtek és azon tanakodtak, mitévők legyenek. Még mozgalmasabbá lett a folyosó, mikor megérkeztek azok a képviselők, a kiknek a neve a pletykadombra került. Nem kevesebb, mint öt ilyen képviselőre öltögeti nyelvét Galeotto. Mindanynyian ellenzékiek: függetlenségiek és nemzeti pártiak. Ezek a képviselők kijelentették, hogy mind az, a mit róluk fecsegnek, puszta merő koholmány, semmiféle kártya afférban, váltó afférban (mert ilyenről is beszéltek) nincs részük és bámulnak, miképpen kerül nevük a hir szájára. Eleinte azt tervezték, hogy valamennyi ellenzéki képviselő aláir egy nyilatkozatot, melyben kijelentik, hogy az a hir, mintha soraikban hamis játékos volna, rágalom. Később azonban azt határozták, hogy egyenesen felelősségre vonják a hirt közlő lapot. Horánszky Nándor, a nemzeti párt elnöke, Kossuth Ferenc és Szederkényi Nándor, a két függetlenségi pártárnyalat elnökei abban állapodtak meg, hogy a képviselőházba kéretik Braun Sándort, az illető lap szerkesztőjét és felszólítják hogy nevezze meg azokat a képviselőket, akiket lapjában emleget. Braun Sándor meg is érkezett a Házba, hol Horánszkyval, Kossuth-tal és Szederkényivel félrevonult a Ház egyik termébe hol Horánszky felolvasta előtte a K. N. idézett részét és azt a fölhívást intézte hozzá, hogy mivel e közle30. Helyreigazítás, helyesbítés. menyben a nemzeti párt és függetlenségi párt egy-egy tagja van megjelölve mint olyan a ki hamisan játszik, ismerje el kötelességének, hogy nyíltan is nevezze meg, kiket értett lapja a gyanúsítottak alatt, hogy igy minden további gyanúsításoknak elejét lehessen venni. Braun Sándor szerkesztő erre kijelentette, hogy lapjának közleményét nem mint pozitív értesülést tette közzé, csak mint szájról szájra terjedő hirt. Neki tehát abszolút fogalma sincs arról, hogy kik lehetnek az illetők. És ezért kéri, hogy lapjának közleményét csupán az „utcai pletykák" ekhójaként tekintsék. Kossuth Ferenc abban a véleményben volt, hogy egy ily kijelentés talán még sem teljesen kielégítő. Mivel a függetlenségi párt valamelyik tagja határozottan körül van irva, talán mégis csak más módját kellene találni annak, hogy az ily gyanúsítástól a képviselőház bármelyik tagja is ment maradhasson. Szederkényi Nándor ugyanily véleményben volt. De ha már a gyanúsítás megtörtént, legalább annyira, a mennyire lehet, reputálandó az. Mivel az illető lap helyt adott a következtetéseknek, a szerkesztő kötelessége lenne, a hibát jóvá is tenni. Braun Sándor erre kijelentette, hogy mivel ő senkit megnevezni nem tud, hogy kikre vonatkozhatik az illető hir, melyet lapja pusztán a keringő hirek reprodukálásaként bocsátott közzé, ő kész a réktifikáció bármily formájával a megsértett pártoknak elégtételt nyújtani. O maga is ugy tudja, hogy a híreknek semmiféle