Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK
Rákóczi-indulót húzta. Közben rakétákat bocsátottak fel és az egész felvonulás páratlanul szép látványosságot nyújtott. A kikötőnél török lovastisztek, régi kurucz dalokat fújó török kürtösök, török zászlósok, török pasa és török tisztek fogadták Rákóczit, a ki lóháton csatlakozott a menethez, a mely körüljárva az utczákat, végül a janicsár-téren felállított magaslathoz ért, a hol a nagyvezir (Vastagh György festőmű78 vész) fogadta a tarka csoportot. Rákóczi tiszteletére aztán fényes ünnepély folyt, a melyen ballet és dalárda is működött közre. Angyal Gábor (Vasárnapi Újság, 36. szám) - Konstantinápoly csődben. A millenniumi kiállítást ünneplő főváros egyik nagyobb látványossága, a „Konstantinápoly Budapesten" végleg beadta a kulcsot s ma már egy látványossággal kevesebb van a főés székvárosban. A Lágymányoson, ahol eddig villamos lámpák s apró mécsesek ezrei pazarul szórták a világosságot, ahol vendéglők és más mulatóhelyek csábították a közönséget, ahol víg muzsikaszó hangzott s ahol nagy tűzijátékok ragyogása hizlalta a szemeket, immár minden csöndes és elhagyatott. Az éjszaka épen oly sötét, mint más elárvult helyen s az épületek épen oly lakatlanok mint a pusztulásnak indult régi várak, azzal a különbséggel, hogy a bagoly még nem huhog bennök. A nagy reménységek között megnyitott mulatóhely, amelynek az első időben előkelő közönsége volt, oda jutott, ahova a könnyelmű és számítani nem tudó kalmárok jutnak, a csődbe. A kisebb hitelezők az utóbbi időben, mikor már szó sem lehetett arról, hogy Konstantinápolynak nagyobb bevételei lehetnek, erősen a sarkukra álltak és egymásután indították a pöröket, meg vezették a végrehajtásokat, amik azután maguk után vonták a most bekövetkezett teljes bukást, amit megakadályozni immár nem lehetett, dacára annak, hogy a legnagyobb hitelezők hajlandók voltak moratóriumot adni. A vállalat bukásában sok minden ok közrejátszott s ezek között aligha volt utolsó az egész nyáron uralkodó kedvezőtlen időjárás s a közlekedés gyarlósága. De talán több is volt a mulatóhely, mint amennyire szükség volt, mert hát a közönségnek a fővárosba való özönlése sem öltött oly arányt, mint azt a reménykedők hitték. A kiállitás megnyitása előtt majdnem általános volt az a hit, hogy az ország lakossága a sok külföldivel idehozza a pénzét, s hogy ily körülmények között minden vállalkozó meggazdagszik. A publikum erszényére azután annyian pályáztak, hogy a csalódásnak be kellett következnie. A nagy haszonra számító és nagyobb tőkével dolgozó vállalatok között az első bukás szomorú dicsősége a Konstantinápoly Budapesten részvénytársaságnak jutott, amelynek nagy veszteségei vannak. Értesülésünk szerint a részvényesek teljesen elvesztik pénzüket, azonkívül pedig erősen károsodnak a hitelezők is, akiknek a csőd elrendelésében aligha 78. Festő (1834-1922). Elsősorban arckép-festészettel foglalkozott. Freskót festett az Operaház számára.