Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

Rákóczi-indulót húzta. Közben rakétákat bocsátottak fel és az egész felvonulás pá­ratlanul szép látványosságot nyújtott. A ki­kötőnél török lovastisztek, régi kurucz da­lokat fújó török kürtösök, török zászlósok, török pasa és török tisztek fogadták Rákó­czit, a ki lóháton csatlakozott a menethez, a mely körüljárva az utczákat, végül a jani­csár-téren felállított magaslathoz ért, a hol a nagyvezir (Vastagh György festőmű­78 vész) fogadta a tarka csoportot. Rákóczi tiszteletére aztán fényes ünnepély folyt, a melyen ballet és dalárda is működött köz­re. Angyal Gábor (Vasárnapi Újság, 36. szám) - Konstantinápoly csődben. A millen­niumi kiállítást ünneplő főváros egyik na­gyobb látványossága, a „Konstantinápoly Budapesten" végleg beadta a kulcsot s ma már egy látványossággal kevesebb van a fő­és székvárosban. A Lágymányoson, ahol eddig villamos lámpák s apró mécsesek ez­rei pazarul szórták a világosságot, ahol ven­déglők és más mulatóhelyek csábították a közönséget, ahol víg muzsikaszó hangzott s ahol nagy tűzijátékok ragyogása hizlalta a szemeket, immár minden csöndes és elha­gyatott. Az éjszaka épen oly sötét, mint más elárvult helyen s az épületek épen oly lakatlanok mint a pusztulásnak indult régi várak, azzal a különbséggel, hogy a bagoly még nem huhog bennök. A nagy remény­ségek között megnyitott mulatóhely, amelynek az első időben előkelő közönsé­ge volt, oda jutott, ahova a könnyelmű és számítani nem tudó kalmárok jutnak, a csődbe. A kisebb hitelezők az utóbbi idő­ben, mikor már szó sem lehetett arról, hogy Konstantinápolynak nagyobb bevételei le­hetnek, erősen a sarkukra álltak és egy­másután indították a pöröket, meg vezet­ték a végrehajtásokat, amik azután maguk után vonták a most bekövetkezett teljes bukást, amit megakadályozni immár nem lehetett, dacára annak, hogy a legnagyobb hitelezők hajlandók voltak moratóriumot adni. A vállalat bukásában sok minden ok közrejátszott s ezek között aligha volt utol­só az egész nyáron uralkodó kedvezőtlen időjárás s a közlekedés gyarlósága. De talán több is volt a mulatóhely, mint amennyire szükség volt, mert hát a közönségnek a fő­városba való özönlése sem öltött oly arányt, mint azt a reménykedők hitték. A kiállitás megnyitása előtt majdnem általános volt az a hit, hogy az ország lakossága a sok kül­földivel idehozza a pénzét, s hogy ily kö­rülmények között minden vállalkozó meg­gazdagszik. A publikum erszényére azután annyian pályáztak, hogy a csalódásnak be kellett következnie. A nagy haszonra szá­mító és nagyobb tőkével dolgozó vállala­tok között az első bukás szomorú dicsősége a Konstantinápoly Budapesten részvénytár­saságnak jutott, amelynek nagy vesztesé­gei vannak. Értesülésünk szerint a részvé­nyesek teljesen elvesztik pénzüket, azon­kívül pedig erősen károsodnak a hitelezők is, akiknek a csőd elrendelésében aligha 78. Festő (1834-1922). Elsősorban arckép-festészettel foglalkozott. Freskót festett az Operaház számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom