Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

A föld felett. - Saját tudósítónktól Budapest, április 29. Godard kapitány kötött léghajója, mely mindenesetre a kiállításnak egyik érdekes látnivalója lesz, ma délután szállt fel először az Andrássy-uton levő telepről. Megkötve repültünk, mint a hogy az alkalmi poéták szoktak, mert a kosár aljából lenyúló drótkötél teljesen biztosit minket az elrepülés ellen. Négy órára volt kitűzve az első felszállás ideje, azonban ezt meg kellett előznie az 59 úgynevezett mütanrendőri bejárásnak, melynek, hogy mi értelme volt, az ismeretlen fogalom. Mert azok a jó urak, a kik felszálltak, aligha állhatnak arról jót, hogy a pálya jól van épitve. Legelőször különben maga a kapitány szállt fel, hogy bizalmat öntsön a bizottsági urakba. Körülbelül száz méternyire szállt fel s fönnt a magasban kitűzte a csolnak peremére a trikolórt, melyet harsogó éljen és a zenekar légies indulója kisért. Azután a »bejáró«, illetőleg ezúttal »felszálló«-bizottság tagjai ültek a tizenkét személyre való csolnakba, a kék ruhás matrózszolgák eloldták a gömböt s az első légi kirándulók emelkedni kezdtek. Ezek is körülbelől száz méterig szálltak fel s leszálláskor a csodálkozás és elragadtatás hangján jelentették ki, hogy a pálya járható. Még három felszállás következett ezután, melyet a rendezőség gyengesége folytán formális tusák előztek meg. Szinte jól esett a föld harczai közül, a lassan emelkedő csolnakon, lassú himbálással felmenekülni a tiszta levegőbe és mélységesen lenézni az odalenn torzsalkodó tömeget, mely csakhamar, majdnem láthatatlan, apró fekete ponttá zsugorodott össze. Minden rázkódás nélkül, egyenletes sebességgel szálltunk fel, belefúródva a tiszta, kék levegőbe. Talán járhattunk kétszáz méter magasságban. Godard ur nem akart egyúttal magasabbra szállni, mert félt, hogy a magasabb légkörben erős a szél. Sajátságos érzés fogott el, letekintve az elmaradozó földre, melyen már-már a János-hegy holmi kis dombnak látszott. A panoráma gyönyörű volt. A kiállítási terület pavillonjai mintha apró gyermekjátékházacskák lettek volna, az Andrássy-ut iczipiczi kis fekete linea. Idébb a Duna ezüstös sáva kígyózott végig a beláthatatlan nagy területen: le egészen a Csepel-sziget széléig, fel a váczi hegyek elmosódó, fehér színéig. A holt képen az egy fényes czikázás: a fejedelmi folyam hullámvonala. Lassanként azután belefárad az ember szeme a véghetetlen mozdulatlanságnak a látásába: a lélek pedig szégyelni kezdi magát a földnek büszke, lakóhelyünk szánalmas kicsiségének szemlélése közben, és mig elgondoljuk, hogy milyen nyomorult parány ez a mi minden földi dicsőségünk, vereségünk, diadalunk és szégyenünk tanyája - hát vágyva-vágyakozunk leszállni oda vissza, a hol mégsem érezzük ugy kicsiségét és a hol mégis vissza száll belénk valamelyes önbizalom. sa. Francia katonatiszt, léghajós, a kiállítási kötött léghajó 59. Biztonságtechnikai ellenőrzés, tulajdonosa (Ballon Captif Godard).