Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

ezek váltak kassza-darabbá; az ehez való személyzetet kiegészítették, Tamássyt is szerződtették. Népszínművek írására pe­dig pályadijat tűztek ki, hogy uj és uj sze­repei legyenek Blahánénak. De minek erről még többet beszélni. (Magyarország, március 8.) - Blaháné ünneplése. A népszínház csütörtöki előadásán - mint értesülünk ­érdekes ovációt rendeznek Blahánénak a szinház tagjai abból az alkalomból, hogy 1871. május 7-ikén, tehát 25 éve lépett föl először a nemzeti színházban a kitűnő mű­vésznő. Ugyanazt a darabot is adják: a 7»«­dérlak Magyarhon-bzn cimü népszínművet a melynek fő női szerepét, Marcsát, akkor is, ma is ő játszsza. A második fölvonás tud­valevőleg azzal kezdődik, hogy Marcsa és Gyuri, a rokkant huszár és a kedvese, föl­ébrednek a tábornok kastélyában s nem emlékezvén rá, hogyan kerültek oda, azt hiszik, hogy meg vannak babonázva, a ház­belieket pedig bűbájosoknak mondják. (...) Blaha Lujza holnap kedden lép föl elő­ször két hónapi szabadsága után a népszín­házban a Piros bugyelláris Török birónéjá­ban. 1871. május 7-kétől 1875. október 15-ig volt Blaháné a nemzeti szinház tagja és ez idő alatt 200-szor játszott. A népszín­házban 1875. október 22-én lépett föl elő­ször s ez időtől fogva máig 2364estén láttuk, összesen tehát a lefolyt 25 év alatt 2564­44 A telefonhoz hasonló hírközlő berendezés; Puskás Tivadar találmánya (1893); híreket, szórakoztató műsort, színházi előadásokat közvetített előfizetőinek, eredetileg a budapesti szer lépett föl. A népszínházban 135 külön­böző darabban és szerepben mutatta be magát és összesen 93 uj népszínműben kreálta a főszerepet. Legtöbbször - éppen 100-szor - játszotta Török birónét a Piros bugyellárisban, 97-szer Finum Rózsit a Falu rosszában (79-szer a népszínházban és 18­szor a nemzetiben), 95-ször lépett föl a Tót leányban, 83-szor a Sárga csikóban, 76-szor a Vereshaj uban, 76-szor a 'Tündérlak Magyar­honban népszínműben (a miből 10 fellépés a nemzeti színházra esik), 69-szer játszotta a Suhancot, 62-szer a Szókimondó asszonysá­got, 60-szor a Királyfogást, 60-szor Boccac­ciot, 58-szor a Szegény Jonathan Mollyját, 49­szer játszotta a Szökött katona Julcsáját, to­vábbá a Nánit és a Koldusdiákot, 46-szor az Ingyenélőkben Sárikát, 38-szor a Parasztkis­asszonyt, 36-szor Éjjel az erdőn-ben Boris­kát, 35-ször a Vörös sapkát, 34-szer a Tolon­cot, 32-szer az Igmándi bispap-ban Esztikét és 30-szor Felhő Klárit. (Budapesti Hírlap, május 5.) Telefon-Hírmondó Telefon-Hirmondó. 44 Thomán István zongoraművész holnap délután a Telefon-Hirmondóban hangversenyt ren­dez, mely alkalommal Bródi Sándor, a kiváló iró olvas fel a Telefon-Hirmondó előfizetőinek. (Fővárosi Lapok, március 22.) telefonközponton keresztül, majd 1894-től a Telefonhírmondó R. T. saját vonalán. 45. Bródy Sándor (1863-1924), regényíró, drámaíró. 1892-1902 között a Magyar Hídap munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom