Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

tett maga körül. Saját szinműirodalmat fej­lesztett ki. Jobbágyává tette a magyar Thá­liának az idegen népet. És azután láttuk és bámultuk és szeret­tük őt az általa elővarázsolt világban, mint naiv paraszt leányt, mint kaczkiás me­nyecskét, mint dalos rózsakirálynét, mint operett-énekesnőt, mint fiú szerepek ked­ves személyesítőjét ... Nem! Nem akarok pamlagpört támasz­tani a művészetek istennői között. Dráma, opera, népszínmű, operetté, vaudeville, 28 bohózat: kézcsókoló tisztelője vagyok vala­mennyinek s nem keresem közöttük a rangkülönbséget. Blahánénak pedig külö­nösen hálás elismeréssel tartozom azért, hogy előkelő drámai tehetségével a nép­színművet megnemesítette s az operetté­nek tisztességet szerzett. A mély érzés, a Blaha Lujza és Vidot Pál a „Vörös Sipká"-ban 1896 Sttelisky felvétele „Úgy vagyunk Blahánéval, mint a holddal" 28 Énekes, zenés vígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom