Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

csoport régi fegyvereit, a hímzett, drága nyergeket, a Pálffy-féle drágakövekkel kirakott arany serleget és Budavárának 1686ki megvételéről készült szép modelt. Az egyháztörténeti osztályban Czobor Béla dr. vette át a vezetést. Első sorban Károly Ambrus kir. herceg és primás remek kelyhét, ámpolnáit és tálcáját nézte a király, Forgách egykori nyitrai püspök színarany kelyhe pedig annyira megtetszett neki, hogy megkérdezte, hogy milyen munka az! Különös figyelemmel nézte Szilassy János lőcsei ötvös zománcos monstranciáit és kelyheit, a trencséni másfél méter magas ezüst madonnát, a Bakács kápolnájának hü másolatát és Szelepcsényi primás műkincseit és misemondó ruháját, mely utóbbira megjegyezte, hogy olyan, mintha még uj volna. Nagy megelégedéssel távozott innen a király és hangosan monda: - Az egyházak igen szépen vettek részt a kiállításban. Egy mellékajtón lépett ki az udvarra, a hol egy pillantást vetve a régi ágyukra, az átellenben levő királyi pavillonba ment. A bejáratnál Dániel Ernő kereskedelmi miniszter bemutatta az uralkodónak Álpár 13 Ignác müépitőt, a ki előtt igen hízelgőén nyilatkozott a történeti csoport épületeiről. Itt vannak ő felsége termei, a melyekben programszerüleg meg kellett volna pihenni. A király azonban csöppet sem volt fáradt és nem vette igénybe a program pihenőjét, hanem a termek megtekintése után ismét az udvarra lépve, kérdé: - No, most hova megyünk? 13. Építész (1855-1928). 0 tervezte a tőzsde, a Nemzeti Bank és a Hitelbank épületét. - József kir. herceg pavillonjába - válaszolt a kereskedelmi miniszter. És a közönség folytonos éljenzése között haladt az előkelő menet a vajda-hunyadi vár széles ive alatt a fahídon keresztül József kir. herceg pavillonjához, a hol József, József Ágost kir. hercegek és Auguszta kir. hercegnő fogadták, a kikkel ő felsége kezet fogott. Fiume és Margit-sziget csodálatos virágdíszét varázsolták ide és virágözön közepette volt a király mellszobra. Az uralkodó körülbelül egynegyed óráig időzött itt és innen a program szerint a székesfőváros pavillonjába kellett volna menni, ő felsége azonban jobbra fordult és a háziipar csarnok felé tartott, a hol a pozsonymegyei háziipar-egyesület védőasszonya Izabella kir. hercegnő fogadta és kisérte végig a termeken. Innen a falu templomába ment a király, a hol Zichy Jenő gróf, Lozé francia nagykövet és ennek neje társaságában fogadta az uralkodót és mutatta be az Ázsiából hozott érdekes gyűjteményét, a mely nagyban megnyerte a király tetszését. A falusi templomból kilépve Dánielhez fordulva kérdé a király; - Hát a falu merre van, nem lehet oda menni? Ez a kérdés természetesen parancs volt és a már fáradt kiséret alig birta követni a király gyors lépéseit. Végig mentek tehát a falun és ő felsége különösen a temcsi és sárosi házat tekintette meg, mely utóbbi lakójától megkérdezte nemzetiségét is. A faluból a székes főváros pavillonjába ment a király, a hol a lépcső alján Ráth