Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Közhasznú építkezések

négy, negyedévi előleges részletben fize­tendő. A kisajátítási járulék kivetését a ta­nács egyúttal a fővároshoz teszi át, hogy a behajtásról gondoskodjék. (Budapesti Hírlap, április 12.) - A Duna szabályozása folytán nyert telkek iránt a tanács és a főváros között az a megegyezés jött létre, hogy a Margit-hi­don alul felállított mesterséges szürőtelep által elfoglalt telkeket a fővárosi addig használhatja, a mig a káposztásmegyeri nagy vizmü elkészül és a használatnak át­adatik. Ezzel szemben a főváros azt kiván­ja, hogy ha a mesterséges szürőtelepre a nagy vizmü kiépítése után is szüksége vol­na, az általa elfoglalt telkeket akkori becs­értékükben a tanácstól megválthassa. A ta­nács beleegyezik ugyan abba, hogy a fővá­ros e telkeket a káposztásmegyeri vizmü kiépítésétől számított további egy évig használhassa de városrendezési tekintetek miatt nem járulhatna ahhoz, hogy a mes­terséges szürőtelep tovább maradjon ott, mint elkerülhetetlenül szükséges. Hogy tehát a főváros e telkeket a mesterséges szürőtelep czéljára megváltsa, ezt a tanács nem fogadja el. Ellenben az ó-budai parton lévő azon dunaszabályozási telkeket, a me­lyek alatt a budai vizmü vízszintes kútja vonul el, a tanács a fővárosnak négyszö­gölenkint 8, illetőleg 15 frtért, mindössze 99951 frtért készségesen átengedi. A nyilvános illemhelyek tervét a tanács oly megjegyzéssel fogadja el, hogy olyan helyekre, a hol terület nem áll bőven ren­delkezésre, a főváros a vegyes bizottság ál­tal elfogadott kisebb tervet alkalmazza. ( Egyetértés, február 2.) - A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Márkus József alpolgármester elnöklete alatt; előadó Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző és Prochnow Ede számvizsgáló volt. A partbeosztó bi­zottság megtette a jelentését a dunai par­tok bérbeadása tárgyában. A bérletek nagyjában a régiek maradnak. A központi vásárcsarnok előtt elterülő Dunapart bér­lete a csarnok megnyíltával azonnal föl­mondható. Ezzel a bérlettel kapcsolatosan Steiger Gyula azt kívánja, hogy a nagy ál­dozatokkal megalkotott vásárcsarnok előtt mindenesetre nyíltan kell tartani a Duna­partot; de viszont a mostani bérlőt - a mél­tányosság kívánalmához képest - idejeko­rán kell értesíteni arról, hogy a pontot a fő­város vissza kívánja venni. Matuska Alajos tanácsos megjegyzi, hogy a Dunaparttal való közvetetlen összeköt­tetés céljából a vásárcsarnok és Dunapart közt alagutat terveznek. Ha ehhez a tör­vényhatósági közgyűlés hozzájárul, a Du­napartra már a jövő hónapon szükség lesz; de ellenkező esetben sem lehet ezt nélkü­lözni, már a kirakodás és elszállítás végzése céljából. Fenyvesi Adolf is abban a nézet­ben van, hogy a vámház előtti partterületet mindenesetre fönn kell tartani a vásárcsar­nok céljaira s ennélfogva a fölmondást mi­nél elébb meg kell tenni. Az elnök is elis­meri ennek az álláspontnak a jogosultsá­gát, másfelől azonban méltányos akar lenni a partbérlők iránt s ezért azt indítványozza, hogy a tanács jogosittassék föl 8 napi fel­mondás megtételére, a melyen belől a bér­lők kötelesek a partterületet visszaenged­ni. Steiger Gyula megfontolásra ajánlja azt, vájjon nem jobb lenne-e ezt a partrészletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom