Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Közhasznú építkezések

pesti katholikus kör házépítő részv.-társaságának, IV. ker. molnár-utcza 25. sz. háromemeletes házra, - Kurtz Sándornak, VII. ker. Murányi-utcza 4281. hrsz. háromemeletes házra, - Dombai Sándornak, VI. ker. Hungária-ut 1683. hrsz. háromemeletes házra, - Medek F. Vinczének. VII. ker. aréna-ut 2799. hrsz. háromemeletes udvari toldaléképületre, - Kramer Miksának és Kis Ferencznek, IV. magyar-utcza 315. hrsz. háromemeletes házra, - Egyedi Lajosnak VI. kerület Nagy János-utcza 4194. hrsz. kétemeletes családi házra, Havlicsek Ferencznének X. ker. bánya-utcza 7412. hrsz. földszintes épületre, - Anders Istvánnak VII. kerület Erzsébet királyné-ut 1919. hrsz. földszintes épületre, - Padolecz Mihálynak V. ker. maglódi-ut 92. hrsz. földsz. házra, -Sopronyi Dezsőnek I. kerület Virányos dűlőn (...) (Egyetértés, július 2 7J - A Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész és Nyék dűlőre a tanács által 1894-ben megállapított szabályozási tervezetre a székes főváros több rendbeli észrevételeket és javaslatokat tett, melyeket a tanács beható tárgyalás alá vévén, azokból néhányat most elfogadott, a legnagyobb részüket azonban mellőzte. Nevezetesebb nézeteltérés merült fel a mecset-utczának a Niedermayer-uteza és kavicsutca közti szakaszára nézve. Ezt a főváros az általános szabályozási tervbe bevenni óhajtaná, de a tanács ezt továbbra is ellenzi, nemcsak azért, mert ezen utczaszakasz létesítésénél óriási nívó-különbségeket kellene leküzdeni, kiegyenlíteni, de különösen azon oknál fogva is, mert egy időközben engedélyezett uj ház kisajátítása válnék szükségessé s igy ezen utczaszakaszt egészben véve az elérhető haszonnal semmi arányban nem álló költségeket okozna. A másik jelentékenyebb különbség a Margit-uteza és zárda-uteza közt kivánt szerpentin útra vonatkozik. Ezt a tanács a saját tervéből annak idején mellőzte, most azonban kijelenti, hogyha e túlságos költséggel összekötött szerpentin-utat a főváros létesíteni óhajtja, ez ellen a tanácsnak nincs elvi észrevétele, de szükségesnek tartja, hogy a főváros a részben beépített tömbök kisajátítását és a szükségessé váló költséges támfalak építését megfontolva ezen szerpentin-ut létesítése kérdésében pontos terv bemutatásában végleges elhatározását legkésőbb egy év leforgása alatt közölje, mert a netán szándékba veendő építkezéseket ezen határidőn tul nem lehetne függőben tartani. A harmadik lényeges pont a trombitás-ut ama szakaszára vonatkozik, a mely a pesti kőszénbánya- és téglagyártársulat telepe mentén vonult el, de leszakadván, jelenleg használhatatlan állapotban van. E szakasz helyett a tanács a retek-utczából kiinduló uj összeköttetést tervezett a téglagyár-telepen keresztül. Habár ez a vonal a réginél közlekedési és városrendezési szempontból sokkal előnyösebb és habár ezt a téglagyár-társulat is kisebb költséggel létesítené, mint a menynyibe a leszakadt trombitás-ut helyreállítása kerülne, mégis tekintettel arra, hogy a téglagyár jogilag csak a régi leszakadt útvonal helyreállítására kötelezhető és ezt a belügyminiszter jogérvényes harmadfokú határozatában a társulatra már ki is rótta, ennélfogva a tanács hozzájárul a főváros abbeli megállapodásához, hogy a tervezett uj