Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN Magyarország helye a korabeli Európában Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota* MATLEKOVITS SÁNDOR Tényleges népesség. A tényleges népesség a magyar biroda­lom területén a népszámlálás idejekor tényleg létezett lelkek számát tünteti föl, tekintet nélkül arra, vájjon az illetők ma­gyar honpolgárok-e vagy sem. A tényleges népesség tehát magában foglalja azokat a nem magyar alattvalókat is, a kik a nép­számlálás perczében a magyar birodalom területén bármi oknál fogva tényleg vol­tak, holott nem foglalja magában azokat a magyar alattvalókat, a kik az emiitett idő­ben, ha csak ideiglenesen is, külföldön tar­tózkodtak. A magyar birodalom összes tényleges népessége, tehát a polgári és a katonai sze­mélyek összesen, a következő: Polgári és katonai Polgári 1850-ben ­13,191.533 1857 » 13,768.513 13,667.868 1869 » 15,509.455 15,417.327 1880 » 15,739.259 15,642.102 1890 » 17,463.791 17,349.398 * Részletek az 1898-ban Budapesten megjelent könyvből. (A szerző, Matlekovics Sándor (1842-1925) közgazdász, politikus, az MTA tagja.). Minthogy legtöbb társadalmi kérdés, va­lamint legtöbb összehasonlítás csak a pol­gári népesség számaival lehetséges, a pol­gári népesség adatait külön ki kell emelni. Népességére nézve a magyar birodalom' az európai államok közt a nyolezadik he­lyet foglalja el; de mig a területre nézve Oroszország, Francziaország, Spanyolor­szág, Svédország, Finnország és Poroszor­I. Horvátországgal együtt. (A szerk. megj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom