Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Épületek a reprezentációnak

- A budai kir. palota környékének rendezését nemsokára befejezik. A királyi palotát az udvar felől egyszínűre festik, szürkére, mint a milyen eddig a középrész volt. A palota-utat újból kövezik, itt-ott fel is töltik, hogy nyerges ne legyen. A palota oldalépületében az első emeleten 18 szo­bát rendeztek be Károly Lajos kir. herceg és Mária Terézia kir. hercegné részére. A palota kapujához üvegfedelü kocsifeljárót építenek. A palota krisztinavárosi oldalán az uj építkezés még egyre folyik s április végéig folyton dolgoznak. Az udvart az építkezéstől magas deszkakerítés választja el, a melyet most hamuszinüre festenek s a mely az ezredéves ünnepek alatt is ott marad. (Budapesti Hírlap, április 2.) - A királyi lak egyik nevezetessége lesz az új várkert, a palota előtt elterülő hegyoldalon. Itt volt hajdan Mátyás király hires kertje, a hol a budai meleg források gőzével és vizével mozdították elő a dél­szaki növények tenyésztését. Most újra tropikus virágok és növények fognak itt díszelegni abban a hatalmas pálmaházban, melyet Erzsébet királyné számára építe­nek, a ki tudvalevőleg télen-nyáron virá­gok közt szeret sétálni. A téli kertet födött folyosóval kötik össze a királyné lakosztá­lyával. A kertben már tavaszszal megkez­dik a növények ültetését. Egyik legdísze­sebb része lesz az úgynevezett Király-ka­pu, mely ő felsége magánlakásához vezet. E kapu két oldalára két nagyobb dombor­mű jön. E reliefeket most mintázza Senyey • 23 Károly szobrász, a ki az egyik dombormű­vön a Háborút-t s a másikon a Békét-t örö­kíti meg allegorikus csoportozatokban. (Kőváry, 237. oldal.) A királyi palota alapkőletétele. - Az ezredévi ünnepélyek egyik ki­magasló mozzanata játszódott le ma déle­lőtt a várban. A király és a főhercegek, va­lamint az ország méltóságainak jelenlété­ben letették a most épülő uj királyi palota alapkövét. Az uj palota a mostani várpalo­tával szemben, a nyugoti oldalon épül s a hol az alapkövet most elhelyezték, az ud­var földszintjén, ha a Krisztina város felől három emeletnyi magasságban van. A mai ünnepély alkalmából az alapkő fölé biborbársonyból sátrat ütöttek, a mely alatt az uralkodó család tagjai és az ünnep szereplői foglaltak helyet. Két oldalt jobb­ra és balra emelvények voltak felállítva a meghívott vendégek és főúri hölgyek szá­mára. Az ünnep bizonyos tekintetben zárt jel­legű volt s ahhoz a nagy közönséget nem bocsátották. A várpalota környékét már ko­ra reggel rendőrség zárta el, s a palotához vezető útra csak a belépő jegygyei bírókat bocsátotta. A lánchídon, Albrech-uton és a Szent György-téren azonban mégis nagy közönség gyük össze, hogy gyönyörködjék az ünnep résztvevőinek festői felvonulásá­ban. (Magyar Estilap, június 6.) 23. Szobrász (1854-1919).

Next

/
Oldalképek
Tartalom