Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)
BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)
számát ugyanő 27-re teszi. Häufler az ötvenes évek elején már 1159-re teszi a pesti kereskedők számát, mig Budáról csak 143at emlit; az utóbbi város kereskedésének hanyatlása ebből eléggé felismerhető. A kettős fővárosban a kereskedelem fellendülésére első sorban a hajózás működött közre; de Budapest kereskedelme jelen nagyságát és jelentőségét csak akkor érte el, midőn a vasúti hálózat kiegészült s annak természetes központjává Budapest vált. A közlekedési eszközökön kivül a kereskedelem erősbödéséhez szükséges intézmények is teljes számmal megvannak Budapesten és biztosítják neki szerepét a jövőben, mint a Kelet és Nyugot közvetítője a nemzetközi kereskedelemben. A kereskedelmi vállalkozás támogatására jelentékeny tőkékkel rendelkező pénz- és hitelintézetek állanak fenn és a hitelszervezet Budapesten van összpontosítva. A kereskedelem emelésére szolgáló legfőbb tényezők az árú- és értéktőzsde, a kereskedelmi múzeum 17 , a közraktárak és 18 elevátor , a vásárcsarnok, a kereskedelmi és iparkamara, a kereskedelmi csarnok stb. Az árú- és értéktőzsde eredetileg (1853ban) mint gabonacsarnok keletkezett, a mi szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gabonakereskedelem súlypontja Győrből Budapestre kerüljön; 1864-ben az értéktőzsde is életbe lépett. A tőzsde forgalmánakjellemzésére szolgálhatnak a következő adatok: A tőzsdetagok száma 1865-ben 332 volt, 1896-ban 1515. A tőzsdei ügynökök száma 1880-ban 164 volt, 1896-ban 197 (köztük 108 gabona- és 57 értéküzleti ügynök). Az árúüzleti leszámoló iroda forgalmát a következő táblázat tünteti fel: Leszámolásra került termények: Év Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Repcze Szilva Szilvaiz Összesen Kifizetett különbözet frtokban a) Mennyiség ezer métermázsákban. 1884 4.527.0 25.5 0.5 340.0 3.205.0 195.0 30.1 5.6 8.126.7 2,064.675 1885 4.419.0 40.0 663.0 2.878.0 118.0 42.7 3.7 8.164.4 2,125.654 1886 2.426.0 10.0 393.0 2.711.0 141.5 112.4 6.4 5.800.3 1,362.848 1887 5.702.0 4.5 704.0 2.497.0 88.5 64.6 1.6 7.062.2 1,793.688 1888 4.844.0 7.0 4.0 1.008.0 4.041.0 120.0 95.3 13.6 10.132.9 1,286.733 1889 7.990.0 1.5 693.0 4.186.0 148.5 149.4 19.6 13.188.0 2,796.514 1890 5.608.0 1.0 3.0 936.0 4.581.0 393.0 231.9 20.6 11.774.5 2,089.111 1891 4.782.0 10.0 2.013.0 4.892.0 362.0 164.1 16.4 12.239.5 3,248.445 is. Patachich József 19. századi várostörténész, főműve: Szabad kiállítás anyagának egy részéből. (A szerk. megj.) Királyi Pest városának leírása (1831). (A szerk. megj.) is. 1880-1883 között épült gabonaraktár a Boráros téren. Nevea 16. Használt holmikkal kereskedő személy. (A szerk. megj.) benne felépített, gabonamozgatásra használt szállítóeszközből w. Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum: a Kereskedelemügyi ered. (A szerk. megj.) Minisztérium hozta létre 1886-ban az 1885. évi országos
