Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

1883. évi iparfelvétel adatai szerint. Ezek szerint volt az iparral foglalkozó népesség száma: az összes lakosságnak 1870-ben 48.156 1.78 %-a 1881-ben 58.051 1.63 » 1883-ben 55.425 - » 1891-ben 84.898 1.74 » Ezen adatok az iparos népesség számának erős emelkedéséről tanúskodnak, mi mellett azonban megjegyzendő, hogy ennek az össznépességhez való viszonyában lényeges változás nem állott be. Az ipari népességnek a fővárosi statisztikai hivatal által megállapított csoportok szerinti eloszlásából - melyet alább közlünk - kitűnik, hogy jelenleg a ruházatiipar, eledelipar, valamint vas- és fémipar csoportjai vannak legerősebben képviselve, a mennyiben azokban 19.553, illetve 13.832 és 14.033 egyén van foglalkoztatva és igy az előző évtized állapotához képest különösen a vas- és fémipar csoportjában igen nagy az emelkedés. Az iparos népesség ugyanis ekként oszlik meg az 1881. és 1891. évi népszámlálás adatai szerint: önálló 1881. alkalmazott önálló 1891. alkalmazott Eledelipar 2.647 7.222 3.227 10.555 Ruházati ipar 3.228 10.510 6.700 12.853 Építőipar 310 3.095 646 5.790 Fonó-szövőipar 78 413 84 507 Anyagipar 57 356 58 863 Faipar 659 4.311 867 6.891 Vas- és fémipar 761 6.146 1.023 13.010 Szokszorositó-ipar 90 1.368 84 2.981 Iparos művészet 235 632 385 1.134 Műszeripar 194 398 249 931 Bőripar 235 1.180 117 1.081 Papíripar 235 1.180 137 214 Olaj- és zsiripar 37 68 45 1.081 Iparos festészet 120 601 163 1.300 Vegyes ipar 633 7.144 3.752 8.130 Összesen 9.284 43.444

14 17.567 67.331 14. Ezenkívül 5.323 egyén, akinek munkaviszonya nem volt megállapítható. (A szerző, megj.)