Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

ke 443, sertés 5.921, juh 1.343; végül 53.372 darab baromfi. Az állattenyésztésnek kétségkívül legfontosabb ága a sertéshizlalás, mely Kőbányán 1847-49. években keletkezett és az ötvenes években erősödött meg, a vasúti hálózatnak kiterjesztése folytán magához ragadván az előbb Sopronban vagy Győrött lebonyolított sertéskereskedelmet. 1859-ben épültek Kőbányán - mintegy 30 hektár területen - a hizlalásra szolgáló első sertésszállások, de nagyobb arányokat csak az Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság megalakulása óta (1869) öltött a kőbányai sertéshizlalás; a nevezett társaság a kőbányai szállásokat kibővítette és idők folyamán annyira kiterjesztette, hogy ma már92 hektár területen - 180.000 sertés befogadására alkalmasak. A kőbányai sertésforgalom emelkedését nagymértékben előmozdította az a körülmény, hogy sikerült a szerbiai és román sertésforgalmat Budapest felé terelni, minek folytán Kőbánya a sertéskereskedelem tekintetében KözépEurópa legjelentékenyebb nemzetközi piaczává fejlődött, melynek az állategészségügyi szolgálat tekintetében állami kezelés alatt álló hizlalótelepeit és egészségügyi berendezéseit mintaszerűeknek tartották. Az 1895. évben fellépett súlyos sertésvészjárvány, mely a kőbányai sertéskereskedelmet nagy válságba sodorta, kiderítette a kőbányai sertéstelepnek eddig észre nem vett hiányait s a bajoknak czélszerü óvintézkedések által való orvoslását elodázhatatlan kötelesség gyanánt tüntette fel. A sertéskereskedelem ezen két évben és főleg 1896-ban oly kedvezőtlen volt, mint a milyen ezen ágnál még sohasem fordult elő. A kőbányai sertésforgalom a követke-ző adatokból ismerhető fel: Felhajtás d Budapesti fogyasztás a r a b s z á Kivitel m A Kőbányán hizlalt sertések értéke forintokban 1870 588.867 146.019 404.548 28,334.900 1871 549.620 147.250 372.880 26,843.350 1872 479.170 118.180 294.350 21,972.900 1873 485.720 110.630 337.100 20,422.700 1874 328.840 91.120 192.710 14,648.250 1875 357.370 78.260 174.650 17,299.520 1876 519.340 114.290 355.020 26,412.680 1877 549.180 116.410 431.650 29,063.720 1878 456.070 122.240 326.390 28,107.000 1879 542.690 143.560 417.980 28,806.000 1880 429.770 116.710 297.640 23,996.000 1881 613.091 131.780 481.689 38,520.000 1882 464.704 134.976 326.671 34,607.000 1883 526.031 152.306 335.682 36,633.000 1884 427.073 171.959 300.188 30,206.000