Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A HÉTKÖZNAPOK

sehol sem találni párját. A dolognak előzményei is eléggé jellemzik a magyar viszonyokat, ahol egy befolyásos ember felhasználhatja az állam közhatalmát magánczéljai előmozdítására. Lukács, esztergomi kanonok, hogy unokaöcscsétől megszabaduljon, Niedermann, ottani rendőrkapitánynyal eltolonczoltatta Endrényi Jenőt Esztergom területéről. Endrényi az unokaöcscs, ki a városból a megye területére ment lakni, még itt is útjában volt a szent és az emberszeretet igéjét hirdető kanonoknak és Reviczky főszolgabírót uszította rája, ki egy kisajtolt jegyzőkönyv alapján, mint foglalkozásnélküli csavargót, a megye területéről is kiutasította. A vallásos apátnak még ez sem volt elég, hanem egy újságíróval nyilvánosan belegázoltatott becsületébe, és az „Esztergomi Lapok"-ban egy éleshangu becsmérlő támadást közöltetett. Mind ezek arra késztették a fiatal embert, hogy panaszt emeljen a brutalitások e sorozata ellen. A tárgyalás folyamán Endrényi a következő kijelentést tette: - Harmadfélév mult el azóta s ez idő alatt - úgymond - bejártam egész Európát, Angliát, Franczia-, Németországot, de mint nálunk, sehol nem tapasztaltam az igazságszolgáltatásnak oly végtelen romlottságát: mint ebben a szabadnak hirdetett országban... - Elnök (közbevág): Meggondolta ezt a kijelentést? - Endrényi: Meggondoltam. - Elnök: Tanácsolom, hogy vonja vissza, mert a vád igen súlyos. - Endrényi: Meg fogom mondani, milyen hallatlan merényletet követett el Niedermann kapitány és Reviczky főszolgabíró a személyes szabadságom ellen. - Elnök: Jelen nem levő személyek megtámadását nem engedem meg. - Endrényi: Kérem, mindenben igazam van. - Elnök: Ha vissza nem vonja kifejezését, visszavonulok a bírósággal. - Endrényi: Nem vonok vissza semmit. Fentartom, hogy a magyar igazságszolgáltatás végtelenül megromlott! - A sajtóbiróság visszavonult és Zsitvay elnök rövid tanácskozás után a következő határozatot hirdette ki: A biróság Endrényit rendreutasitásra ítélte és súlyosabb büntetést nem alkalmaz, mert abban a hitben van, hogy tapasztalatlanságában nem tudja mérlegelni használt kifejezésének súlyát és valódi értelmét. (Népszava, február 7.) A rendőrség szennyese Ghudy elfogatása óta a fáma már annyit mesélt ami bölcs rendőrségünk embereinek viselt dolgairól, hogy már indítványt akartunk tenni, egy munkásbizottság alakítására, melynek hivatása lenne, a rendőrséget elfogni és szigorú vizsgálatot indítani ellene. Mert hogy nagy szükség van egy becsületes és beható vizsgálatra, mutatják a legújabban felmerülő hirek is, melyek szerint egyik esti lap „Eltűnt húszezer forint" czim alatt súlyos vádakat emel a rendőrség, különösen pedig egy rendőkapitány ellen, azt állítván az utóbbiról, hogy a kezelésére bizott dijaknál, közvetlen a Chudyügy után 20.000 forintos hiányt fedeztek fel. Az ügyet a rendőrség vezetői ennek daczára nem vizsgálták meg részletesen, hanem az illető kapitányt egyszerűen áthelyezték egy külvárosi kerületbe. Értesülésünk szerint tény az, hogy a rendőrségi számadásokat átvizsgáló tanácsos számítása szerint 20.000 forinttal kevesebbet róttak illetékdijak fejében a mulatóhelyek és lát-