Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A HÉTKÖZNAPOK

orsz. szesztermelők egyesülete is a kiállí­tásban volt pavillonját, minden berendezé­sével együtt, az egyesületnek adományoz­ta. E második pavillont Bischitz Dávidné, a mint kijelentette, meg fogja vásárolni az egylettől az izr. nőegylet árvaháza czéljaira. (Fővárosi Lapok, november 19.) - Husz ezer forintos adomány. A fő­városi szegénygyermekkert egyesület pénztárosának Sztrojny Józsefnek tegnap egy ismeretlen 20.000 frtot adott át egye­sület háziépitési tartozásának törlesztésé­re. A választmánynak tegnap éppen ülése volt s nagy örömet keltett a 20.000 frtos adomány bejelentése. (Fővárost Lapok, november 14.) - Foglalkozás nélkül maradottak. A belügyminiszternek a csont és rongy-háza­lást betiltó rendelete következtében fog­lalkozás nélkül maradt szegény házalók az ellenzéki pártköröket keresték fel, hogy ügyük támogatására megnyerjék a politi­kusokat. A nemzeti pártkörben gróf Appo­nyi Albert 3 (...), a 48 -as és függetlenségi pártkörben.Justh Gyula 6 , a másik függet­lenségi pártkörben Szederkényi Nándor 7 fo­gadta a házalók küldöttségét, amely min­dahárom politikai pártkörtől azt az ígéretet kapta, hogy a miniszter rendeletét a Ház­ban szóvá teszik. (Pesti Napló, január 24.) 5. Politikus (1846-1933). Ellenzéki, függetlenségi párti vezér. 1906-1910 és 1917-1918 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elrejtett való Káprázó szemekkel bámulja az idegen ezredéves kultúránkat, botorkálva halad végig ama fényes csarnokokon, hol kincs kincsre halmozva hever s ha látott min­dent, elvakultan felkiált: „Oh, mily boldog itt a nép! ..." Te jámbor idegen, ne irigyelj, szánjál in­kább bennünket, mert amit te láttál, az nem a magyar népé, hanem a népen élős­ködő tőkepénzeseké, a mit a nép, a nyo­morgó nép mutathat ezredéves múltjából, azt nem a kiállítás ragyogó csarnokaiban kell keresned! Elrejtve az idegen szemei elől, nehéz lakatok mögé temetve, a Kere­pesi-ut végén, ott van Magyarország ere­deti millennáris kulturképe s ezen elrejtett kép a fővárosi rendőrség tolonczháza. A multat megfesttette a magyar kor­mány Munkácsy és Fesztyvel, de szégyen­letes jelenünket lakat mögött őrzi. Ha a mult lelkesítő emlékei vászonra vetve büszkévé teszik a magyart, hulljanak könnyei, ha végig nézi jelenjét. Azon el­züllött utczai gyermekek és gyámoltalan aggastyánok, kik hazájukban nem lehet­nek otthon, átkot mondanak az ezredéves Magyarországra és annak bitorlóira! A hata­lom eszköze, a bölcs rendőrség, összefogja az átkotszóró honfitársakat, elviszi zöld ko­csin egy intézetbe, hol megtanulnak éhez­ni és hallgatni. (Oktatási rendszer a fejbe­verés.) Igen, a valót szégyenlik. A nép boldog­ságának hü tükre elzáratott, mert látásánál í. Ellenzéki politikus (1850-1917). 1893-tól függetlenségi párti elnök. 7. Politikus (1838-1916). Függetlenségi párti képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom