Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

Az osztrák tartományok polgári népessége az 1890. népszámlálás szerint a következő: Galiczia 6,554.415 Csehország 5,808.702 Alsó-Ausztria 2,630.436 Morvaország 2,261.882 Steierország 1,274.665 Tirol 804.810 Felső-Ausztria 780.035 Bukovina 643.047 Ezen adatok szerint Magyarország népessége az osztrák tartományok négy legnagyobb népességű tartományáét Galiczia, Csehország, Alsó-Ausztria és Morvaországét együttvéve meghaladja; Horvát-Szlavonország pedig majdnem oly népes, mint Morvaország. (...) Budapest helye Európában és Magyarországon Jelen közlemény első sorban a népesség fejlődését mutatja be, még pedig a lakosság növekedésének, a bevándorlás jelentőségének és a népmozgalom alakulásának vázolása által. Második szakasza az anyagi fejlődést tárgyalja, felölelvén az őstermelést, ipart, kereskedelmet és forgalmat, a hitelt, a közlekedést, az építkezési tevékenységet és az adóviszonyokat. Az értelmi és közegészségügyi fejlődésről szóló harmadik fejezet a közművelődés, közegészségügy és közjótékonyság fejlődését és állapotát ismerteti. Végül a befejező rész a községi élet fejlődését világítja meg rövid vonásokban. Dalmáczia 522.028 Krajna 496.694 Karinthia 357.294 Isztria 308.980 Salzburg 171.926 Trieszt és területe 155.471 Görz és Gradiska 119.156 Vorarlberg 115.640 Természetéből és alkalmi jellegéből kifolyólag, de egyúttal a rendelkezésre álló tér korlátolt voltánál fogva is, ezen közlemény - a fent vázolt keretben - nem terjeszkedhetik ki a közigazgatás minden ágára és a közélet minden nyilvánulására, hanem ama tényezőkre és mozzanatokra szorítkozik, melyeknek a főváros anyagi és értelmi fellendülése körül legnagyobb szerepük és fontosságuk volt. Ezeknek tárgyalásában azonban - mint emiitők - nem szorítkozik a kiállításon összegyűjtött anyagra, hanem igénybe veszi a főváros fejlődését tanúsító adatok ama gazdag tárházát is, mely a fővárosi statisztikai hivatal kiadványaiban rendelkezésre áll és a melynek alapján a kiállításon bemutatott grafikus rajzok és statisztikai tabellák tartalma az 1896., sőt helyenkint az 1897. év adataival is bővült. Ide mellékeljük végül a fővárosi pavillonban bemutatott és a statisztikai hivatal által tervezett statisztikai grafikus rajzok néhányának másolatát is, melyek a negyedszázados fejlődést könnyen áttekinthető módon bemutatják. 2. A Millenniumi Kiállítás, amelyre összeállított statisztikák felhasználásával írta meg könyvét a szerző. (A szerk. megj.)