Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

C. Harrach Erzsébet MA ÁLLÓ KLASSZICISTA HÁZAKRÓL A BELVÁROSBAN Az egykori Pestről, annak számos arcáról a legkülönbözőbb Írásművekben olvashatunk. Van, aki sokarcúságát vetette papirra, van, aki egy szűkebb szempontból elemezte. írók és költők megénekelték régen és ma. E tanulmányban kísérlet történik e szines csokor gazdagítására. A pesti Belváros klasszicista házairól szeretnénk szólni. Bemutatni, hogy irott forrásanyagként terveink és térképeink mily sokat segíthetnek múltunk megismerésében. Tudatosítani, hogy a nagyon egységes és gazdag 19. sz.-i Pestből még ma is számos klasszicista épület áll. Magyarországon a klasszicista építészet viszonylag későn, a 19. sz. első felében virágzott. A legjelentősebb alkotások, épületegyüttesek Pesten és Budán születtek meg, s bár a gazdasági fellendülések, háborúk, az esztétikai érzéketlenség sokat pusztított napjainkig, szerencsére még mindig élvezhetjük ezen építészeti fénykor fennmaradt hírmondóit. Az egyre erősödő honismereti mozgalom a társadalom legkülönbözőbb rétegeit állítja csatasorba. E tény következménye, hogy történeti forrásainkat nemcsak az "értő tudósok" kutatják. Felgyorsult életünkben azonban még számos szakág sem fordíthat időt levéltári kutatásokra, annak ellenére, hogy feladataikat erre a történeti múltra kellene épiteniök. E gondokat alapjában megszüntetni hosszú ideig még alig lehet, ezért kell arra törekedni, hogy a legfontosabb levéltári források elemzése más úton váljék közkinccsé. A még ma is élő épületek alaposabb ismerete segíthet mindannyiunkat azok még tudatosabb megvédésében. Vallassuk hát a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető terv- és térképforrásokat. A 19. sz. elején, amikor országunk irányítását a Bécsben székelő uralkodó József főhercegre bízta, alapvető változások történtek a mai Budapestet alkotó három város: Pest-Buda-Óbuda életében. A kinevezésre 1796-ban került sor a Pestet pusztító, az 1795. évi súlyos árviz után. A nádornak, fővárosunk szerencséjére, az egyik fő célkitűzése az volt, hogy Pestet nagyvárossá, tartományi székhellyé fejlessze. Az ő kezdeményezésére készült el az első nagyobb szabású városrendezési terv is, amelyet Hild János 1805-ben készített. Ez a terv lett a fejlesztési elgondolások alapja Pest városában. Hild János a tervezési területet felosztotta a régi városra, az új városra és a külvárosokra. A terv magját a régi város, a mai Belváros területe alkotta. A régi és új épületekkel beépített belvárosi terület gazdaságos átépítésének, fejlesztésének Hild koncepciója szerint nem volt reális alapja. Ennek eredménye, hogy a terv csupán az utcák beépítési vonalának rendezésére korlátozódik. A Belváros számos utcáját a Hild-terv kiegyenesíti, igy többek között a Magyar utcában, Irányi utcában, Régiposta utcában hajt végre szabá-