Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Felhő Ibolya: Buda város 1857. évi műemlékjegyzéke
Végigtekintve a Varásdy készítette műemlékjegyzéket, meg kell állapitanunk, hogy Varásdy a műemlékek jegyzékbe foglalását előiró rendeletnek megfelelően irta össze a történeti jelentőségű épületeket, illetve épületmaradványokat, valamint tárgyakat. Varásdy, aki 28 éves korától, 1848. máj. 21-től volt Buda város mérnöke, majd főmérnöke, 35 e jegyzék összeállításában határozott történeti érdeklődésről és tájékozottságról tett tanúbizonyságot. Bevette jegyzékébe az aquincumi római katonaváros és polgárváros, meg a vízvezeték maradványait, illetve a római korból származó egyes tárgyakat. 36 Felsorolta a török hódítás előtti évszázadokból a legjelesebb épületeket és maradványokat: a Várban a Nagyboldogasszony és a domonkos templomot, a Vörös Sün házat, a Szent György téren volt Zsigmond templomot, a Mária Magdolna templomot, a Fehérvári kaput, a fedett folyosót, 37 a város egyéb részein pedig a budaszentlőrinci pálos kolostort, 38 a margitszigeti domonkos apácakolostort, 39 a Buda vízellátását biztosító források építményeit, 40 meg a Viziváros falainak maradványait. 41 A török uralom korszakához kapcsolódó emlékekről sem feledkezett meg, bevette a jegyzékbe a Rudasfürdőt, a Rácfürdot, a Királyfürdőt, a Császárfürdőt, a Császármalmot, Gül Baba türbéjét és a Vízi (másként Kakas) rondellát is. 42 A 18. sz.-ból mindössze két alkotást emiitett meg: a Szentháromság szobrot és Preteli Ignác vízivárosi síremlékét. 43 Ezt nem tekinthetjük meglepőnek, hiszen Augusz emiitett körlevele kifejezetten a régebbi korok emlékeinek jegyzékbe vételét irja elő. Az eddigiekben végigtekintett műemlékeken kivül Varásdy három régi temetőt is felsorol jegyzékében: a budavári Nagyboldog assz on y templom mögött, meg a Déli pályaudvar helyén és az egykori Bors-réten volt temetőket. 44 A jegyzékbe felvett épületek, épületmaradványok és egyéb műemlékek döntő többségét ma is műemléki (vagy műemléki jellegű) épületként, illetve a régészeti védettségek között tartja számon a hivatalos műemlékjegyzék. Közülük csupán néhány hiányzik a jelenlegi nyilvántartásból - legtöbbjük azért, mert már nincs meg, vagy legalábbis nem látható. Ezek a következők: a Zsigmond templom maradványai, a Fehérvári kapu, a Vizi rondella és a közelében volt városfalmaradványok. Nem tudunk bizonyosat a 17, 26. és 28. tételben emiitett római szarkofágról, feliratos római kövekről és tárgyakról; lehetséges, hogy ezek egy része múzeumba került. Nincs műemlékké nyilvánítva a Pretelisiremlék, amely fennmaradt Ugyan, de nem eredeti helyén, hanem a vízivárosi Szent Anna-templomban van elhelyezve és művészi értékét tekintve nem emelkedik ki a korabeli barokk síremlékek közül. Ettől az egy tételtől eltekintve a Varásdy jegyzékbe felvett alkotások mind megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyeket az érvényben levő műemlékvédelmi törvény a következőképpen határoz meg: "Műemlék hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése tárgyi bizonyítékául szolgál s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű." 0 7