Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Nagy István: Visszaemlékezések a Fővárosi Levéltárban eltöltött szolgálati időről (1945-1948)

Nagy István VISSZAEMLÉKEZÉSEK A FŐVÁROSI LEVÉLTÁRBAN ELTÖLTÖTT SZOLGÁLATI IDÖRÖL 1945-1948 A szerző a levéltári szolgálatot napidíjas hivatalnokként 1944. jan. 4-én kezdte el. Előzőleg a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán, a történeti intézet dijtalan gyakornok^ volt, majd nem rendszeres tiszteletdíjasként a Teleki Pál Tudományos Intézetben dolgozott. Nem sok időt tölthetett azonban új munkahelyén, hiszen mire 1944 tavaszán a főváros levéltári iratanyagának Bazilikába való áttelepítése megkezdődött, a szerző már katonai szolgálatát teljesítette - egészen 1945. jún. 4-ig, Ezért az áttelepítés részleteiről nem sokat tud. Már többet azokról a viszonyokról, melyek között a "letétgyüjtemény" zömét magába foglaló fővárosi levéltári anyagban dolgozni lehetett. Az áttelepítés folyamán a levéltári anyag túlnyomó része a Bazilikába került, mégpedig: a budai, pesti és óbudai levéltárak 1872 előtti, a fővárosi tanácsi, illetve polgármesteri ügyosztályoknak az 1873-1926-ig terjedő korszakból való iratai, a térkép- és tervgyüjtemény, valamint a levéltári kézikönyvtár anyaga. A Városházán maradt iratok, mint pl. az 1873 előtti összeírások, különféle reponenda, az 1873 utáni ügyosztályi iratok közül a jogi és illetőségi ügyosztály anyaga, az anyakönyvi iratok és másodpéldányok, az ostrom alatt, mivel a levéltár raktárai, só't egyes hivatali helyiségei is kiégtek, elpusztultak. Nem pusztult el a páncélszobában elhelyezett iratanyag (az un. páncélszobai jogbiztositó iratok, egyesületi alapszabályok, néhány becses, nagyértékü régi levéltári irat, középkori oklevél-másolatok). A páncélszoba ugyanis rendeltetésének megfelelően, valóban tűzbiztosnak bizonyult. A háború végén Németországba kihurcolt iratok sorsáról annyi bizonyos, hogy ezek valószínűleg szerencsésen visszakerültek (vagy jórészt visszakerültek), mert a köztük szereplő városi kiváltságlevelek, nagyértékü történeti iratok 1945 után megvoltak, és a pán cél szobában őrizték őket. Az altemplomban kétszintes, fából készitett állványokból álló szükséglevéltárat alakítottak ki. (A kétszintes főraktár mellett voltak még más raktárak is.) A földszinten helyezték el az 1873 utáni ügyosztályi iratokat, az emelet egy részén a pesti, budai levéltárakat. Az óbudai levéltár a földszinten külön szekrényekben volt. Az áttelepítést természetesen ideiglenesnek szánták, hiszen az áttelepítést végzők tisztában voltak azzal, hogy az altemplomban kialakitott raktárak nem elég szárazak, s nem elég szellősek az iratanyag elhelyezésének céljára, de a levéltári munka normális feltételeit sem biztosítják. Részben ebből a meggondolásból, részben a sietségből eredhetett