Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
III. Levéltári munka - Pesti Lászlóné: A fővárosi levéltári könyvkötészet kialakulása és másfél évtizedes tevékenysége
vi- és más szabványos jellegű feladatokkal ugyancsak külső vállalatokat kerestünk meg. 1977 végén a két dolgozóval működő könyvkötészet a következő gépi felszereléssel rendelkezett: 1 vágógép, 1 kézi lemezolló, 1 füzőgép, l-l aranyozó prés és peremező (bigelo) gép, 1 présgép, tehát 6 munkagép, továbbá kézi prések, szerszámok, betűnyomó készletek, stb. A gépek jórésze szocialista gyártmányú volt. Néhány speciális szerszámon, gerincragasztó-száritó gépen, asztalon és állványon kivül - melyek beszerzése a következő évekre maradt - a műhely felszereltsége és a két szakmunkás speciális, magasfokú képzettsége lehetővé tette a könyvkötészeti-iratvédelmi mu. tta most már megfelelő körülmények közepette történő beindítását és folyamatos, magas szintű végzését. A házilagos kivitelezésű kiadványok kötési munkái A figyelmesebb olvasónak a műhely gépi felszereltségének áttekintésénél minden bizonnyal szembeötlött a tömeges méretű, egynemű kötéshez szükséges gépi felszerelés hiánya. Bár elegendő anyagi fedezet állt rendelkezésre, a levéltárvezetés megváltoztatva korábbi elképzelését, olyan álláspontra helyezkedett, hogy a saját kiadványok házilagos kötésére nincs szükség. Ez a döntés megtörte a házilagos kiadványkészítés koncepciójának kivitelezhetőségét. A reprográfiai műhely felszereltsége, a szedőbetüs irógép, a nyomólemez készitési lehetőségek (Xerox és papirlemez készitő gépek) és a nyomdagép teljes függetlenséget biztosított a külső nyomdáktól. A kiadványok bekötése - reálisan mindössze évi 1-2 kiadványról gondolkozhattunk - viszont a szükséges gépek beszerzésének elvetése miatt már nem volt megoldható. Akkor 100 000 Ft-nál kevesebbért megvásárolható lett volna egy összehordó és egy füző-ragasztó-száritógép, melyek az emiitett kötészeti munkák házilagos elvégzését biztosították volna. Néhány kiadvány belső beköttetésével - 1985-ben a BFL Közlemények és a különlenyomatai kötéséért 30 000 Ft-nál magasabb összeget fizettünk ki - már visszatérült volna a gépbeszerzések költsége. A kötészetnek az 1977-es év, bár jórészt helyettesítéseket kellett vállalnia, majd jó néhány hónap egy dolgozó esetében szülési szabadság miatt maradt kitöltetlenül jó eredményeket hozott: 30 nagyméretű adóösszeirási kötetet újrakötöttek, 105 ugyanilyen kötetet előkészítettek a következő évre, 5 titkársági iktatókönyvet és 24 irattartó dobozt készitettek s elvégezték egy kiadványunk szemleiveinek 3 példányos bekötését a könyvterjesztőkkel folytatott tárgyalások céljaira. 1978-ban a levéltárvezetés felismerve, hogy a gondjainkra bizott iratanyag erősen veszélyeztetett állapota az iratvédelmi terület további fejlesztését kivánja meg, valamint, hogy a műhelyekben létrehozott gépi kapacitás kihasználása további munkaerőfelvételeket indokol, 5 fővel növelte az osztály létszámát. Ebből két fő az új restaurátor műhelyre jutott. Bár a fejlesztés az adott időpontban jelentős volt, az iratvédelmi létszám még mindig nem érte el az ésszerűen lehetséges 10-12 főt. Mégis az előrehaladás töretlen folyamataként értékelhető a 7 főnyi létszámkeret. 1978-ban a kötészet a kedvezően alakuló személyi- és munkahelyi feltételek alapján az előző évi teljesítménynek kétszeresét hozta. A fellendülés még nagyobb lehetett volna, ha más műhelyekben rendszeres helyettesítés,