Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

Werlein inspektorra és Vorster élelmezési biztosra hárult. Werlein rövid időn belül sütó'kemencét épittetett és ehhez a munkához személyesen hajtotta föl a munkásokat. 1686 végén kétszersültben, lisztben nem volt hiány és jó minőségű kenyér került ki a kemencékből. Ivóvizet a Dunából nyertek, amit tömlőkben szállitottak föl a Várba.

53 A visszafoglalt Budát az uralkodó "új szerzemény"-nek tekintette, amely mindenestől a kincstár tulajdonát képezi. Ez az elgondolás szabta meg a viszszafoglalt város - és később az egész újszerzeményi terület - polgári igazgatását ellátó hivatal, a kamarai inspektorátus (1691-tŐl kamarai adminisztráció) feladatait. Johann Werlein 1686. nov. 5-én kelt hivatali utasítása szerint az inspektorátus lett Buda város illetékes hatósága az igazgatási és bírósági ügyekben egyaránt, tisztviselői végezték el a várbeli házak összeírását és értékbecslését, ők tartották fenn a kincstár számára a jövedelmet igérő szőlőket, erdőket, szántókat, legelőket, fürdőket és fogadókat, s ők szervezték meg Buda és Pest polgárságának újratelepítését.

54 A Várban kizárólag katolikus németek jutottak házhoz, ráadásul 3-5 évig adómentességet élveztek. Az újratelepítés első két évéről és a telepesek hétköznapjairól vajmi keveset tudunk. Nem tudjuk, hogy név szerint kik voltak az első polgári lakosok Budán, mikor kötötték az első házasságot, s milyen termést takarítottak be 1686 és 1687 őszén a Marsigli alezredes által összeirt szőlőkben. Csak később jelennek meg az első megbízható adatok: 1688-ban 121, 1691-ben 180 adófizető polgárt irtak össze, 1696-ban már több mint négyszáz háztulajdonos neve ismert a Várban és a Vízivárosban, de lakott volt már Buda két külvárosa, az Országút és Újlak is, és a lakosság nyilvánvalóan nem korlátozódott a háztulajdonosokra. Ugyanebben az évben Pesten 182 saját házzal biró és 22 háznélküli polgárt irtak össze, és 36 olyan személy is rendelkezett lakóházzal, akik nem tartoztak polgári juriszdikció alá (nemesek, katonák). Ezen kivül - bár néven nem nevezték őket - felsoroltak 120 lakót is. Tizennégy évvel a visszafoglalás után, 17 00-ban Budán 11 000, Pesten 3900, Óbudán 750, vagyis a három városrészben összesen 15 650 lakos élt.

55 A kamarai inspektorátus nevezte ki a két város polgárságának vezetőit: Budán polgármestert, Pesten birót, és azontúl is irányította tevékenységüket. Buda első polgármestere Prenner Farkas András császári kapitány, akit valószínűleg Beck városparancsnok állított a város élére, mint a rendőrség elöljáróját, s később a kamarai igazgatás tette polgármesterré. Tisztségének királyi megerősítésére az 1687. évi pozsonyi koronázó országgyűlésen került sor, amikor Buda város küldöttsége útján mutatta be hódolatát az uralkodónak. A küldöttség tagjai a polgármester mellett Salgari Péter postamester és Bösinger Ferenc Ignác gyógyszerész, akik egyben a városi tanács tagjai is voltak. A tanács kívülük még Unger János György kereskedőből és Gretschmann jegyzőből állt. Valamennyiüket a kamarai inspektorátus nevezte ki. Prenner Farkas egy esztendei hivatali működés után lemondott, s attól kezdve évente három jelöltet állított a kamarai igazgatás, akik közül egyet választhatott a 40 tagú polgári választmány, később a polgárság. A megválasztott polgármestert a kamarai inspektorátus erősítette meg tisztségében.

56 A kamarai igazgatás a városi hatóság működését is megszabta, a városi tanács csak azon ügyekben intézkedhetett önállóan, amelyeket az inspektorátus reá ruházott. Az ilyen ügyek száma csekély volt, s a városi tanács inkább mint a kamarai igazgatás rendeleteinek végrehajtója szerepelt. Önállóan