Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Kertész István visszaemlékezéseiből

1959. márciusában kerültem a Fővárosi Tanács Ipari Osztályára vezetőnek, ott dol­goztam, mint osztály, ill. főosztályvezető 1973. dec. 31-ig, nyugállományba vonulásomig. 1948- ban tagja lettem a XIV. kerületi Nemzeti Bizottságnak. A Magyar Függetlenségi : Népfront 1949-es Kongresszusa után, én lettem a kerületi népfront titkára. 1950-ben az Ideiglenes Tanács tagja lettem Zuglóban. Az októberi választások után a kerületi és 4 a Fő­városi Tanácsnak is tagja lettem. Körülbelül másfél évig a kerületi tanács végrehajtó bizott­ságának is tagja voltam. Az 1967. évi tanácsválasztásokig - tizenhét évig - voltam a, FŐv. Tanács tagja. Ma is a Fővárosi Tanács Apparátusi Pártbizottsága politikai munkatársa va­gyok, lakóterületemen lakóbizottsági tag. 1949- től több kormány és miniszteri kitüntetésnek vagyok tulajdonosa. JEGYZETEK 1. 1948 márciusában a 100 munkásnál többet foglalkoztató, hazai tulajdonban lévő, 1949 decemberében a 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tulajdonban lévő ipari üzemeket államositották. 2. Kelen Béla (1920-) üvegtechnikus. 1945-47-ben az MKP V., majd Xin. kerületi titká­ra, 1947-48-ban a MADISZ budapesti titkára. Ezt követően különféle pártfunkciókat töl­tött be. 1956-62 között a Budapesti Pártbizottság titkára, 1962-től nyugdijba menetelé­ig az Esti Hirlap főszerkesztője. 3. a) Kovács Pál (1908-1973) szabósegéd, 1945-49-ben a VIII. kerület elöljáróhelyettese, 1958-64-ben a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. * b) Kelemen Lajos (1923) géplakatos. 1945-70 között párt és .tanácsi funkcionárius. 1941-45 az SZDP tagja 1945-től MKP, majd MDP majd az MSZMP tagja, 1945-46-ban MKP ker.-i PB tag. 1947-48-ban üzemi PB titkár. 1956-60-ban a X. feer. PB I. titkára. 1960-84-ben Bp. Főv. Tan. elnökhelyettese. Nyugdijas. Szoc. Hazáért, Szoc. Magyarországért, Munkás Paraszt Hatalomért Érdemérem tulaj­donosa. A Munka érdemrend arany fokozatát 4 alkalommal kapta meg. Szabadság Ér­demérem ezüst fokozata, Fegyverrel a Hazáért Érdemérem tulajdonosa. c) Csikesz Jőzsefné (1918-1983) szerelő. 1942-tŐl a KMP tagja, j Kezdetben a Xlt ker.-i ifjúsági és nőmozgalomban dolgozott. 1944-ben az illegális sajtó terjesztésében vett részt. 1945-ben az MNDSZ-ben dolgozott. 1946-tól a Standard gyár MKP-szerve-j zetének a vezetőségi tagja. 1947-től az MKP XI. ker. szervezetének a vezetőségi tag­ja, 1949-től kerületi párttitkár. 1950-től a Budapesti PB tagja. 1949-től országgyűlési képviselő. 1949-ben a XI. ker. NFB elnöke. - A Fővárosi Tanács nyugdijas elnökhe­lyettese, az MSZMP KEB tagja, a Fővárosi Tanács tagja. Szoc. Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Munkás Paraszt Hata­lomért Emlékérem. 4. Igaz Sándor (1911-) szabósegéd, 1929-től KMP tagja, a félsz, után az MKP VII. ker. Szervezete, majd az MKP Állami Hivatalok pártszervezete titkára. A félsz, előtt a szabók szakszervezete kommunista frakciója vezetője, a Szabad Nép munkatársa. 1942-ben a VKF különbirósága Ítélete alapján a Margit-körutra, majd a Váci. fegy­házba került. A félsz, után a szabók szakszervezete KV tagja, a Bp-i Dózsa SE, alelnöke. 1949-től BM miniszteri tanácsos, főoszt. vezető. 1945-től a fővárosi törvény­hatóság tagja, az igazoló választmány alelnöke, az FKT tagja. 1950-ben a főv.-i Kép­viseleti biz. tagja. A Könnyüip. Min. nyugalmazott főosztályvezetője. v Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosa. 5. Bárczy István (1866-1943) Polgármester. Liberális politikus, 1901-től közoktatásügyi tanácsnok, 1906-tól Bp. polgármestere, 1917-18-ban főpolgármestere. Nagyszabású szociálpolitikai, városfejlesztési és községfejlesztési programot valósított meg. A két világháború között 1920-31 között orsz. gy-i képviselő, politikai tevékenységet folytat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom