Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Kertész István visszaemlékezéseiből

ti változások történtek a tanácsi ipar területén. A VB 1959-ben "Iparpolitikai terv" cimén hosszú időre meghatározta a budapesti tanácsi ipar feladatait, főleg a lakossági szolgáltatások területén. Ezt erősitette és jelentősen segitette az Országgyűlés által hozott 1961. évi II. törvény, amely előirta a tanácsi ipar általános feladatain kivül, hogy a szocialista ipar más szektoraival és a magánkisiparral együtt el ég its ék ki a lakosság javitási és szolgáltatási igényeit. Ennek érdekében összehangolt, valamennyi szektor munkáját magába foglaló ötéves lakossági szolgáltatási tervet kellett kidolgozni. A terv kidolgozását a tanácsoknak kellett végezniük az érdekeltek bevonásával. Az igy elkészült Budapestre szóló első szolgáltatás fejlesztési tervet a Fővárosi Tanács 1962 szeptemberi ülésén hagyta jóvá. 1963-64-ben kezdődött meg a tanácsi középfokú iparirányitó szervek felszámolása. Elsőként az Élelmiszeripari Igazgatóságot szüntették meg. A felügyelete alá tartozó Sütőipari és Szállitási V-ok, Jégipari V, Ásvány- és Szikvizüzem, összesen 16 vállalat az Ipari Osztályhoz került. A folyamat további állomásai: a tanácsi ipari és élelmiszeripari vállalatok összevonása, iparági trösztök megszüntetése, nagyvállalatok kialakitása és az irányitás egyszerűsítése érdekében közvetlenül az Ipari Osztályhoz való átcsatolása. Ezek az intézkedések az Ipari Osztály szervezetében, létszámában is jelentős változásokat hoztak. Az átszervezés után közvetlenül az Ipari Osztályhoz tartozott a korábbi 72 vállalatból és 5 iparági trösztből újonnan létrehozott 26 nagyvállalat. Ezek termelési értéke 1965-ben 613 millió Ft volt, ebből lakossági szolgáltatás 334 millió Ft. A II. ötéves terv időszaka alatt a teljes termelés 4%-kal, ezen belül a lakossági szolgáltatás teljesítmény értéke 72%-kal emelkedett, a lakossági szolgáltatás értéke 5, 5%-ról 9,2%-ra nőtt. Az export termelés értéke 1965-ben közel 360 millió Ft volt. A III. ötéves terv időszakában - 1966-70 között - ilyen nagyarányú szerkezeti változás nem történt a budapesti tanácsi iparban. Korábban a kormány fejlesztés és kitelepités, valamint a decentralizáció jegyében kategorizálta a vállalatokat. Ez az intézkedés a budapesti tanácsi ipart jelentősen érintette. Sok telephelyet meg kellett szüntetni, másokat nem lehetett fejleszteni, egyes üzemeket, illetve tevékenységeket vidékre kellett telepiteni. Igy került átadásra a Fővárosi Cipőipari Vállalat 1970. jan. 1-i hatállyal a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácshoz. A VB 1968. jan. 1-ével az Ipari Osztály felügyelete alá helyezte a Közmű Főigazgatóság felügyelete alól mint lakossági szolgáltatást végző vállalatot, a Fővárosi Takar itó Vállalatot. A III. ötéves terv időszakára esett az új ipar-gazdasági irányitási rendszer, az új gazdasági mechanizmus előkészítése és 1968. jan. 1-ével bevezetése. Ezt megelőzően az Ipari Osztály már néhány vállalatnál megpróbálta egyszerűsíteni az elszámolási rendszert, és könnyiteni a vezetési kötöttségeket. Két év alatt két lépcsőben az általunk kidolgozott és elnevezett "Egyszerüsitett Gazdálkodási Rend"-et vezettünk be négy vállalatnál, ami megitélésem szerint sikerrel járt. A gazdasági fellendülés, a piaci viszonyok alakulása új megoldások keresésére késztették a vállalatokat. A műszaki fejlesztés, a gyártás és gyártmányfejlesztés területén is jelentős előrelépés történt. A korábban összevont nagyobb vállalatok munkája folyamatosan javult. Az extenziv fejlesztés lehetősége a budapesti tanácsi iparban is minimálisra csökkent. A fennmaradás, a mind nagyobb igények kielégitése nagy hajtóerőt adott az új keresésének. A termelés fokozása és a mindinkább hiányzó munkaerő megszerzésének reményében ez időszakban eléggé általánossá vált a budapesti tanácsi