Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Csenik Ferencné visszaemlékezéseiből

a polgárháborúban. 1921-ben hazatér és a földmunkásmozgalmak egyik vezetője lesz. Rövid börtönbüntetés után Bécsben, majd a Szovjetunióban él emigrációban. A EL világháború idején a moszkvai Kossuth adó munkatársa. 1944 végén hazatér. Ó a földosztó miniszter. 1945-46-ban belügyminiszter, az MKP, majd az MDP Központi Vezetőség és Politikai Bizottság tagja. 1949-ben visszahívják a PB-ből, de 1951-ben ismét PB tagként élelmezési, majd begyűjtési miniszter. 1952-től miniszterelnök helyettes, 1953. júl. 4-től miniszterelnök, nevéhez fűződik a júniusi kormányprogram. 1955. áprilisában kiszorul a politikai és az állami vezetésből, decemberben kizárják a pártból. 1956. okt. 13-án visszaveszik a pártba, okt. 24-től miniszterelnök, nov. 17-én 56-os szerepe miatt Romániába deportálják. 1958-ban halálra Ítélik, júl. 17.-én kivégzik. Az 1953. június 27-28-i MDP KV ülés feltárta a pártvezetés legfí" -b hibáit. A KV határozata kijelölte az új gazdaságpolitika legfontosabb feladatait. Ezek közé tartozott: az iparosítás lassabb üteme, a beruházások átcsoportosítása, a lakosság életszínvonalának növelése. Ez utóbbi érdekében megindult a kisipar újraélesztése. Az év végéig Bp-en ési vidéken 8673 iparengedélyt adtak ki, kisiparosoknak. 1955. március 24-én az MDP KV ülésének határozata rámutatott a mind jobban elburjánzó jobboldali jelenségek káros hatásaira, a gazdasági és a politikai életben. A határozat politikai konzekvenciáin túl, a gyakorlatban az extenziv iparosítás újbóli előtérbe tolását, és a magánvállalkozások visszaszorítását jelentette. Az első Tanácstörvény 1950. jún. 15-én a Fővárosi Tanácsot és a helyi tanácsokat a Minisztertanács ellenőrzése alá helyezte. Az augusztus 15-i végrehajtási utasításból azonban kiderül, hogy a Minisztertanács lemondva ezen jogáról a felügyeleti jogkört a belügyminiszterre ruházza át. A tanácsok feletti belügyminiszteri felügyeletet az 1953. június 23-i Minisztertanácsi rendelet nzüntette meg. A református és az evangélikus egyház püspökei 1950. január 13-án tettek esküt a Népköztársaságra és az Alkotmányra. A katolikus papok országos értekezlete 1950. augusztus 1-3-án állást foglalt a békeharc, valamint az egyház és az állam viszonyának rendezése mellett. A megállapodás az állam és a katolikus püspöki kar között augusztus 30-án jött létre.