Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

19. Népszava 1945. jún. 19. 20. Habuda M. : i.m. Szabad Nép 1945. jún. 24. 21. Kossá István (1904-1965) politikus. Pályafutását villamoskalauzként kezdte. 1923 óta tagja az SZDP-nek, 1933-ban a Villamos Szövetség főtitkára. 1942-ben átszökött a szovjet csapatokhoz, 1944-ben tért haza. 1945-48 az SZT főtitkára, 1945-től MKP KV, majd PB tag, 1948-49 iparügyi miniszter 1949-50 pénzügyminiszter, 1952-53 kohóés gépipari miniszter. 1951-ben az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. 1955-ben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. 1956. okt. 27-nov. 3-ig, majd nov. 12-1957. máj. 19-ig pénzügyminiszter. 1957-63 közlekedési és postaügyi miniszter. 22. Szabad Nép 1945. jún. 25. 23. Vas-Wittey Miklós (1895-1975) géplakatos. 1920-tól az SZDP tagja. Megelőzőleg 1919-ben vöröskatona, 1918-ban részt vesz a pólai matrózlázadásban. Az SZDP vezetőségi tagja, a vasas szakszervezet helyettes elnöke. 1945-ben a Hajógyár ÜB elnöke. 1945-48 az SZT főtitkárhelyettese. 1947-ben épitési államtitkár. 1950-ben koholt vádak alapján börtönbe zárják, 1956-ban rehabilitálják. Halála előtt a SZOT alelnöke, a HNF elnökségi tagja. 24. Itt kell megemliteni, hogy a Népszava hirei szemben a Szabad Néppel sokkal nagyobb terjedelemben foglalkoztak az egyes üzemekben jelentkező munkáshiánnyal, de a munkanélküliség problémájával is, - mint a munkaversenyek kérdéseivel. 25. Szabad Nép 1945. júl. 19-25-27. 26. Források a magyar közlekedés történetéből 1945-48. UMKL közleményei szerk.: Pálmány Béla 27. Egy ilyen akcióról számolt be a Szabad Nép aug. 10-i száma. A cikkből megtudhatjuk, hogy "a tatai szénmedence 10 000 bányásza megoldotta a ruházkodás kérdését. A széntöbbletért a gyárak ruhával látják el a bányászokat." 28. A "Hidmunka" fogalommá vált, nem egyes hidakon végzendő munkákra, hanem egyáltalában a hidak helyreállitására vonatkozott. 29. Bán Antal (1903-1951) politikus. 1918-ban a Ganz gyár tanoncainak főbizalmija. A Tanácsköztársaság bukása után Szerbiába emigrál, SZDP képviselőjelölt Szabadkán és Zentán, 1939-ben az újvidéki pártszervezet alelnöke, összekötő az SZDP Bp-i központja és az újvidéki szervezet között. 1945-től SZDP vezetőségi tag. Az Országos Gazdasági Tanács alelnöke. 1945-48 iparügyi miniszter. 1948. márciusában kizárják az SZDP-ből, Svájcba emigrál. 30. Szabad Nép 1946. febr. 3. 31. A SZIT rövidités egyaránt fedi a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács-ot és a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanonc mozgalmat. 32. A májusi versenyekkel, ha kisebb terjedelemben is mint a Szabad Nép a Népszava is foglalkozott. Április 12-i hire: "A dolgozók megkezdik a nagy munkaversenyt. Legyen ez kezdete az ország újjáépítését szolgáló több termelésnek." Április 29-én azt Irta a lap, hogy a második májusi verseny nagyobbnak Ígérkezik az elsőnél. 33. Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért. 86-87. Bp. 1966. 34. Akkordbérezés: Alapértelme szerint a munkáltató és a munkavállaló megegyezése alapján meghatározott munkamennyiség elvégzéséért fizetett munkabér. Tulajdonképpen a darabbér olyan fajtája, amelynél a munkáért fizetendő bért nem a munkanorma és a besorolás szerinti alapbér figyelembevételével számitják ki, hanem megállapodás szerint rögzitik. (A darabbér munkabesoroláson alapuló teljesítménybér, az elkészült termékek számától függ a dolgozó bére.) 35. Az 1946. júl. 29-én életbe lépett teljesitményrendszer értelmében mindenütt áttértek az akkordbérezésre, in: Szocializmus útján 44. Bp. 1970. 36. Az MKP kongresszusa 1946. szept. 29-től okt. l-ig tartott. 37. Az oktatási verseny keretein belül azt vették figyelembe, hogy hol, mikor és hányan vettek részt szemináriumon. 38. A Népszavában 1946. júl. 19-én "Bokrétaünnep a Szabadság-hidon" cimen cikk jelent meg. Érdekessége, hogy bár a vállalkozás nagyságát kiemeli, szemben a Szabad Nép állandó szóhasználatával nem használta a rohammunkás kifejezést. A Szabadság-híd építésére aug. 14-i számában is visszatért a lap "Befejezés előtt a Szabadság-hid" cimü Írásában önkéntes munkások munkájáról számolt be. Aug. 20-1 "Áll a Szabadság hid" cimü híradásában sem tett említést élmunkás okról, továbbra sem használta a rohammunkás kifejezést. Inkább az esemény jelentőségét taglalta, vagyis azt, hogy Buda és Pest ismét híddal lett összekötve.