Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

lentkező egymásba-mosódására rávilágitsoD. A tanulmány egyelőre nem tűzte ki célul a magyarországi munkaversenyek kezdeteinek teljes körű feldolgozását, csupán adalékokat kivan szolgáltatni ahhoz. Ugy véljük, hogy bizonyos következtetések levonására az addigi kutatómunka eredményei lehetőséget nyújtanak. 127 JEGYZETEK 1. Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. 386-387 Bp. 1985. 2. Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. 210. Bp. 1972. 3. Lengyel György: A jobboldali gazdaságideológiák magyar íormaváltozatáról. in: Medvetánc 1984/1-2. sz. 20. 4. Vadsztrájknak tekintették azokat a munkabeszüntetési akciókat, melyeket közvetlenül nem valamelyik párt, vagy a szakszervezet irányított. 5. 1945-46-47-ben március első napjaitól máj. l-ig termelési, oktatási, politikai versenyek folytak országszerte. A mozgalom nevét a munka ünnepét méltóképpen megünneplő mivolta miatt kapta. 6. Stras s enre iter Erzsébet: Az 1945-ös májusi verseny, in: Párttörténeti közlemények 1960/1-2. sz. 201. 7. Uo. 8. A Népszava (továbbiakban NS2) máj. 5-i hire veti fel azt a gondolatot (függetlenül az SZN idézett cikkétől), hogy a közmunkákra bebörtönzött nyilasokat és feketézőket kelleni igénybe venni. A jún.-ban megjelent közmunkarendeletben már szerepelt is, hogy a fentiek évente maximálisan hat hónapra közmunkára vezényelhetők. 9. Mód Aladár (1908-1973) történész. A Bp-i Tudományegyetem bölcsészeti karán magyarlatin tanári oklevelet kap. 1932-től a KMP tagja. A két háború között elméleti és gyakorlati politikai tevékenységet fejt ki. 1941-ben bebörtönzik, majd részt vesz az ellenállási mozgalomban, Újpesten volt partizán. 1945 után az MKP gazdasági bizottságának titkára, a Szabad Nép munkatársa, 1946-tól a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője. 1947-től az MKP agitációs és propaganda osztályának vezetője. 1954-61-ig a TIT főtitkára. 1954-től haláláig az ELTE Tudományos Szocializmus Tanszékének vezetője, a HNF elnökségi tagja. 10. Szabad Nép 1945. ápr. 15. 11. Szőnyi Tibor (1903-1949) orvos. Egyetemistaként csatlakozott a munkásmozgalomhoz, 1930-tól az MKP tagja. Később pártutasitásra külföldre költözött, Ausztriában, Csehszlovákiában, Svájcban élt. A zürichi egyetem ideggyógyászati klinikájának tudományos munkatársa volt. 1945 után az MKP szervezési osztály helyettes vezetője. KV tag, országgyűlési képviselő, majd a káderosztály vezetője. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd a Rajk-perben halálra Ítélték. 12. Szabad Nép 1945. ápr. 26. A MÁV Északi Főműhely áprilisban 30 mozdonyt, 32 vasúti kocsit javitott meg. A MÁV Keleti Főműhely 32 gőzmozdonyt, 13 villanymozdonyt javitott meg. A Csavar és Kovács gyár 1 vagon hidcsavart és 500 000 db autócsavart készített. 13. Köböl József (1909-) asztalos. 1926-tól a KMP tagja, 1933-tól Bp-1 Bizottsági tagja. 1934-36 között a nemzetközi Lenin iskola hallgatója. Hazatérése után a famunkás mozgalom egyik vezetője. 1942-ben nyolc évi börtönbüntetésre ítélték, de 1944-ben megszökött. 1945 után az MKP VIII. kerületi, majd a WM pártszervezetének titkára. 1948tól MDP KV tag. 1949-^en Bp. alpolgármestere. Nyugdíjas. 14. Szabad Nép 1945. máj. 8. 15. Habuda Miklós: A magyar szakszervezetek a népi demokratikus forradalomban. Bp. 1971. 16. Uo. 17. Az Istvántelki Főműhely dolgozói élen jártak a versenymozgalomban (ők dolgozták kl a MÁV versenyek dijazási javaslatát) és a sztrájkokban is. 18. A források az "Arccal a vasút felé!" mozgalmat számos esetben verseny mozgalomnak nevezik.