Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

átalakításának legfőbb eszköze. Ezért véljük úgy, hogy a versenyek felülről irányítása, átpolitizált mivolta még a gazdasági feladatoknál is lényegesebb szempont volt. Természetes azonban, hogy ha nem is első helyen, de a gazdasági kihívásnak is döntő szerepe volt a munkaversenyek létrejöttében. 1948-ban már éreztette később kibontakozó hatását a fenyegetettség érzéséből következő autark gazdaságpolitika. Az év vége felé már nem tünt elképzelhetetlennek a harmadik világháború rémképe. Fokozni kellett tehát a termelést. De látnunk kell, hogy szintén emiatt, az ideológia vezető szerepe, az átformálás igénye ugyanebből az okból következett. Az elsŐ verseny eredményei láttán azonban nem csak a politikum háttérbeszorulása miatt lehetett elégedetlen a vezetés. A konkrét gazdasági következmények is borúlátásra inthettek. A munkaversenyek következtében kifizetett pluszjövedelmek megnövelték ugyanis a fizetőképes keresletet, ám a versenyek során termelt többlet nem növelte kellőképpen az árualapot. Ennek oka egyfelől az extenzív iparosítás kezdeti lépései mellett a rendkívül magas selejtszázalékkal dolgozó üzemek termelésében keresendő. Be kellett hát látni, hogy a versenyzési kedvet szükséges némileg csökkenteni, ill. átalakítani. Ezzel magyarázható, hogy amíg az első, 1948. júl. 31-ig tartó versenyszakaszban a versenyzést gazdasági indokokkal is inspirálták, a második szakaszban szinte kizárólag az ideologikus elem volt az uralkodó. A vezetés szemszögéből nézve egyrészt szükséges a verseny, - amennyiben az emberek ideológiai átformálását szolgálja, példaképként állítva az élmunkásokat - másrészt, amennyiben terepe az egyéni érdekek érvényesítésének, lehetőséget nyújtván a magasabb keresetre, nem. Ezért kapott nagy jelentőséget a brigádmozgalom szervezése, majd pedig az élmunkások egyre nagyobb eltávolítása a mindennapi munkateljesítményektől. Zárszó A fenti tanulmány az MTA Szociológiai Intézetében folyó OKKFT-3 kutatási program egyik résztémája, a "Munkaversenyek Magyarországon 1945-1956" c. kutatás első eredményeit tartalmazza. E téma fontosságát egyfelől eddig fel nem dolgozott volta, másfelől a munkaversenymozgalmaknak a magyar gazdaság szervezetében betöltött fontos szerepe adja. A munkaversenyek - "mint cseppben a tenger" -, nem csupán az extenziv iparosítás torz voltát hordozzák magukban, hanem felvillantják a kor ideológiai, politikai voluntarizmusát, vezetők és vezetettek egymástól egyre távolodó diszharmonikus viszonyát is. Ugyanakkor a magyar munkásmozgalomnak egy sajátos állomását is jelölik. Fontos a szerepük a magyar munkásosztály termeléshez való érdekviszonyainak kialakulásában is. Ily módon megvizsgálhatók azok a munkásmagatartások, melyek a kor viszonyai szabta szük mozgástérben, a jobb megélhetés érdekében érvényesíthetők voltak. De figyelmet érdemel a verseny jellegének szakaszonkénti módosulása, eltorzulása is, párhuzamosan a politikai élet változásaival. Jelen dolgozatunk az 1945-1947 közötti időszakot kísérelte meg - elsősorban nyomtatott források alapján - bemutatni, majd kisérletet tett az 1948-as, első valódi versenyév megrajzolására, törekedvén arra, hogy a versenyek és az ideológia, a realitás és az irrealitás már 1948-ban is je-