Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

romállásaikat a Gellérthegy északi oldalán, a Dunától a Naphegyig terjedó'en telepitették. A két irányból induló ostrommüveleteket hivatalosan azzal indokolták, hogy "ily módon a török védők ereje és figyelme megosztassék." 19 Lotharingiai Károly serege 40 100 főből állt. A császári gyalogságot Rüdiger Starhemberg vezette, a lovasságot Aeneas Caprara, a tüzérséget Croy herceg. A birodalmi segélyhadak közül a brandenburgiak élén Hans Adam von Schöning altábornagy állt, a sváb és a frank kerületi csapatokat Baden-Durlach őrgróf ja, illetve Thüngen vezérőrnagy irány itotta. Miksa hadtestébe 21 050 bajor, szász és osztrák katonát osztottak be. A bajorokat a magyar származású Serényi János táborszernagy, a szászokat Christian von Sachsen-Weissenfels herceg, az ausztriai ezredeket Badeni Lajos lovassági tábornok vezényelte.

20 Az erdélyi és a tiszai hadtestbe besorolt 8000 magyar katonán kivül akik zömében a kassai főkapitányságból és Thököly seregéből jöttek - további 7000 embert állítottak ki a győri, a Kanizsa elleni és a bányavárosi főkapitányságból. Esterházy János győri vicegenerális 2500 fővel érkezett Buda alá, ahol Károly herceg seregébe osztották be őket. A kanizsai főkapitányságból Batthyány Ádám és Gyöngyösi Nagy Ferenc 1500 végvári vitézt és szabadlegényt hozott, ők a bajor választófejedelem mellé kerültek. Bercsényi Miklós a bányavárosi főkapitányságból 3000 emberrel jött, s hozzájuk csatlakozott Koháry István, az uj bányavárosi főkapitány és Forgách Ádám nógrádi főispán, valószínűleg újabb csapatokkal. így hozzávetőlegesen 15 000 főre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik részt vettek az 1686-os hadjáratban, illetve Buda ostromában. Köztük sok régi, tapasztalt tiszt és katona volt, akik évek óta járták a végvári harcok iskoláját: Miskey István és Fiáth János Győrből, Bottyán János (a későbbi hires kuruc tábornok) Esztergomból, Semsey András Ónodról, Semsey János Tokajból, Erdődy György Léváról, Festetics Pál Keszthelyről, Zichy Imre Vázsonyból, azután Babocsay Ferenc veszprémi és Tóti Lengyel János örökös szigligeti kapitány, meg a körmendi Békássy Miklós.

21 A vár ostromának nyitó fázisa, akárcsak a legutóbbi ostrom alkalmával, a vártól északra és keletre elterülő Víziváros ostroma volt. Lotharingiai Károly ötnapos tüzérségi előkészítés után, jún. 24-én rendelte el a gyalogsági rohamot. A falon tört résen és a Duna-parti Kakas-kapun át olyan lendülettel támadtak a császáriak, hogy a törököknek csak egy sortűzre maradt idejük, azután futólépésben vonultak vissza. Abdurrahman pasa okulva az 1684-es ostrom tapasztalatain, amikor a janicsárok közül sokan kivül maradtak a várkapu gyors bezárása miatt, úgy döntött, hogy elkerüli a fölösleges véráldozatot és feladja a Vízivárost. Jún. 24-én a vár külső védelmi övezete az ostromlók kezén volt. Júl. 1-én Károly herceg tüzérei 20 különböző' űrméretű ágyú és 70 mozsár bevetésével megkezdték a tüzérségi előkészítést az északi oldalon. Az ostromlövegek a várfalat és a bástyákat törték, a mozsarak a vár belső területeit bombázták, miközben tüzükkel fedezték az ostromárok-rendszer kiépítését. Hasonló előkészületekhez fogtak a déli Nagyrondella térségében is. A bajor tüzérségi állásokat a Gellérthegy oldalában, a Naphegyen, valamint a rondella előterében, a mai Szarvas tér és a Döbrentei tér helyén állították föl. A védmüvek rombolását 21 ágyúval és 10 mozsárral kezdték meg, s itt is hozzáláttak az ostromárkok építéséhez. Először a várfallal párhuzamosan három futóárkot ástak, azután ezeket összekötötték, de nem egyenesen, hanem