Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

rült szóba a teljesítménybérezés, annak az igénye, hogy a versenyek során el­ért többlet százalékokat fizessék is ki. Egyáltalában a kollektiv szerződések ügye, valamint a bérezés kérdései egyre több helyet követeltek a lapban, ter­mészetesen nem csupán a munkaversenyekkel kapcsolatos írásokban. Érthető módon, hiszen a termelés megindulása után - a II. világháború európai har­cainak befejeztével - a fó' feladat az élet normalizálása volt. Nehezítette azon­ban a helyzetet a háború mérhetetlen magyarországi pusztítása. Ezen körül­mények között a különlegeset teljesítők és természetesen közöttük az első él­és rohammunkások többletteljesítményükért több élelmet, ruhát, esetleg üdü­lést kaphattak, az adott helyzetben e juttatások vonzó, inspiráló erőt jelentet­tek. A helyzet viszonylagos normalizálása után azonban mind a napi életben, mind a munkaversenyek győzteseinél rendezni kellett a fizetések és a külön juttatások problémáját. Ezért a júl. 1-i első versenyszerződést követően, a munkaverseny-feltételek megfogalmazásakor, ezek a szempontok is szerepet játszottak. Az SZN júl. 10-i hire szerint aláírták az első versenyszerződést, mely­nek keretében a Posta vállalta, hogy a rendes szolgálati időn túl, szept. 1-i határidőre feladatait (Bp. II. rádióállomás antennájának felállítása, 17 000 te­lefonkészülék üzembehelyezése) teljesiti. Vállalták továbbá a hiányzó szerszá­mok pótlását és egy "laktanya" (értsd munkásszállás) felépítését is. 1945. júl. 12-én páros versenyszerződést kötött a Mávag és a WM. Itt merült fel elő­ször az időmegtakaritó munkamódszerek kimunkálásának igénye. A WM ÜB elnöke 5 q szénről és megfelelő élelmiszer ellátásról biztosította a dolgozó­kat. Hangsúlyozta, hogy a munkáshiányt nem csak a gyáron kivüli munkaerő behozatalával, hanem a már alkalmazottak munkaidejének jobb kihasználtságá­val lehetne csökkenteni. 24 Meghirdette a "nagyobb teljesítmény, nagyobb jut­tatás" jelszót. Szükségesnek tartotta, hogy a rohammunkások könnyebben jus­sanak közszükségleti cikkekhez. A páros munkaversenyben vállalt feladatok a jóvátételi szállításokra, a belföldi használatra szánt mozdonyok készítésére, javítására, valamint a megrongálódott hidak felépítésére vonatkoztak. Július hónapban még három alkalommal foglalkozott az SZN munkaversennyel kapcso­latos kérdésekkel.25 Először szines riportban számolt be egy rohammunka utáni műsoros tömbgyülésről, majd megírta, hogy a munka hősei díszokleve­leket és rádiókészülékeket kaptak. Végül beszámolt arról, Ihogy 1300 vasúti rohammunkás között 100 000 P túlmunkadijat osztottak szét. Aug. 1-én az Országos Vasúti Üzemi Kongresszus megalakította a Vas­utas Verseny Országos Bizottságát, és versenyfelhívást tett közzé. Ennek ér­telmében az őszi csúcsforgalom idejére fokozni kellett a teljesítményt, a gaz­daságosságot, a karbantartó munkák intenzitását, növelni az átlagsebességet. A felhívás értelmében a versenyben való részvétel kötelező volt. Az 1945. aug. 1-i "Felhívás a személyzethez" c. körlevélből 26 kiderül, hogy csoport­os egyéni verseny is lesz, a győztesek jutalomban részesülnek. Minden egyes telephelyen versenybizottságokat kell alakítani, melyek létszáma négy fő. Tag­jai az állomásfőnök vagy helyettese, egy ÜB-tag és két alkalmazott. Négyük közül egy adminisztrátort kell választani, az ő feladata lesz a jelentéstétel. A jutalmazási javaslatok dec. 6-ra készültek el. Eszerint a következő jutal­mak voltak adhatók: a) újjáépítési érem + kinevezés vagy soron kivüli elő­léptetés, b) újjáépítési érem + természetbeni jutalom, c) kinevezés vagy soron kivüli előléptetés, d) elnöki elismerés + természetbeni jutalom, e) elnöki el­ismerés. A jutalmazási tervezetet az elnökség dec. 18-án elfogadta azzal a

Next

/
Oldalképek
Tartalom