Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

rült szóba a teljesítménybérezés, annak az igénye, hogy a versenyek során elért többlet százalékokat fizessék is ki. Egyáltalában a kollektiv szerződések ügye, valamint a bérezés kérdései egyre több helyet követeltek a lapban, természetesen nem csupán a munkaversenyekkel kapcsolatos írásokban. Érthető módon, hiszen a termelés megindulása után - a II. világháború európai harcainak befejeztével - a fó' feladat az élet normalizálása volt. Nehezítette azonban a helyzetet a háború mérhetetlen magyarországi pusztítása. Ezen körülmények között a különlegeset teljesítők és természetesen közöttük az első élés rohammunkások többletteljesítményükért több élelmet, ruhát, esetleg üdülést kaphattak, az adott helyzetben e juttatások vonzó, inspiráló erőt jelentettek. A helyzet viszonylagos normalizálása után azonban mind a napi életben, mind a munkaversenyek győzteseinél rendezni kellett a fizetések és a külön juttatások problémáját. Ezért a júl. 1-i első versenyszerződést követően, a munkaverseny-feltételek megfogalmazásakor, ezek a szempontok is szerepet játszottak. Az SZN júl. 10-i hire szerint aláírták az első versenyszerződést, melynek keretében a Posta vállalta, hogy a rendes szolgálati időn túl, szept. 1-i határidőre feladatait (Bp. II. rádióállomás antennájának felállítása, 17 000 telefonkészülék üzembehelyezése) teljesiti. Vállalták továbbá a hiányzó szerszámok pótlását és egy "laktanya" (értsd munkásszállás) felépítését is. 1945. júl. 12-én páros versenyszerződést kötött a Mávag és a WM. Itt merült fel először az időmegtakaritó munkamódszerek kimunkálásának igénye. A WM ÜB elnöke 5 q szénről és megfelelő élelmiszer ellátásról biztosította a dolgozókat. Hangsúlyozta, hogy a munkáshiányt nem csak a gyáron kivüli munkaerő behozatalával, hanem a már alkalmazottak munkaidejének jobb kihasználtságával lehetne csökkenteni. 24 Meghirdette a "nagyobb teljesítmény, nagyobb juttatás" jelszót. Szükségesnek tartotta, hogy a rohammunkások könnyebben jussanak közszükségleti cikkekhez. A páros munkaversenyben vállalt feladatok a jóvátételi szállításokra, a belföldi használatra szánt mozdonyok készítésére, javítására, valamint a megrongálódott hidak felépítésére vonatkoztak. Július hónapban még három alkalommal foglalkozott az SZN munkaversennyel kapcsolatos kérdésekkel.25 Először szines riportban számolt be egy rohammunka utáni műsoros tömbgyülésről, majd megírta, hogy a munka hősei díszokleveleket és rádiókészülékeket kaptak. Végül beszámolt arról, Ihogy 1300 vasúti rohammunkás között 100 000 P túlmunkadijat osztottak szét. Aug. 1-én az Országos Vasúti Üzemi Kongresszus megalakította a Vasutas Verseny Országos Bizottságát, és versenyfelhívást tett közzé. Ennek értelmében az őszi csúcsforgalom idejére fokozni kellett a teljesítményt, a gazdaságosságot, a karbantartó munkák intenzitását, növelni az átlagsebességet. A felhívás értelmében a versenyben való részvétel kötelező volt. Az 1945. aug. 1-i "Felhívás a személyzethez" c. körlevélből

26 kiderül, hogy csoportos egyéni verseny is lesz, a győztesek jutalomban részesülnek. Minden egyes telephelyen versenybizottságokat kell alakítani, melyek létszáma négy fő. Tagjai az állomásfőnök vagy helyettese, egy ÜB-tag és két alkalmazott. Négyük közül egy adminisztrátort kell választani, az ő feladata lesz a jelentéstétel. A jutalmazási javaslatok dec. 6-ra készültek el. Eszerint a következő jutalmak voltak adhatók: a) újjáépítési érem + kinevezés vagy soron kivüli előléptetés, b) újjáépítési érem + természetbeni jutalom, c) kinevezés vagy soron kivüli előléptetés, d) elnöki elismerés + természetbeni jutalom, e) elnöki elismerés. A jutalmazási tervezetet az elnökség dec. 18-án elfogadta azzal a