Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

porativ gazdaságideológia átvételére tett kisérlet Gömbös Gyula halála után, és Magyarország hadbalépését követően kudarcot vallott. "A háború éveiben fokozatosan mind nagyobb és mind szélesebb mértékben, az áruk mind nagyobb körére vonatkozóan szűnik meg a piacok szabadsága, és helyét az állam számára végzett termelés illetve az állami elosztás foglalja el."

2 A végrehajtói hatalom függetlenedésével, s a funkciók kiterjesztésével fokozatosan megteremtődtek az irányított gazdaság feltételei... A személycserékkel, a független érdekvédelmi szervek mozgásterének leszűkítésével a formálisan független rétegspecifikus intézmények érdekkonfliktusait integráló liberális modellnek a látszata sem maradt fenn.

3 Bizonyos fokig, bár sokkal inkább a szovjet tervutasításos rendszert tartva szem előtt, ehhez a modellhez nyúlt vissza az 1945 utáni gazdaságirány it ás is. A két munkáspárt vezette szakszervezetek és az alakuló Üzemi Bizottságok szerepüket kezdettől fogva a munkafegyelem megszilárdításában, a termelés fokozásának segítésében és csak jóval kisebb mértékben a munkaadókkal szembeni érdekvédelemben határozták meg. Jól példázza ezt a sztrájkokhoz való viszony. Azokról a sztrájkokról, melyek pusztán politikai sikon mozogtak, az elismerés, a szolidaritás hangján szólt a Szabad Nép (továbbiakban SZN). A gazdasági jellegű sztrájkokat azonban támadta, "vadsztrájkoknak"

4 nevezte es a demokrácia ellenségeinek inesterkedését látta mögötte. Az MKP a szakszervezeteket az ilyen tipusu sztrájkoktól való elhatárolódásra szólította fel. Az érdek világos. Jelentős termeléscsökkenés esetén, a vezetés nem tud kiugró eredményeket felmutatni. Aki a termelést lassítja, az újjáépítést hátráltatja, végső soron a MKP tekintélyét járatja le. Márpedig az újjáépítés égetően szükséges. A termelésnek meg kell indulnia a rombadőlt üzemekben, bányákban. A munkakedv fokozásának egyik lehetséges eleme a munkaverseny. Az elsőt, az úgynevezett "Májusi versenyt"

5 saját sorain belül a MKP szervezte. A verseny célja a példamutatás volt, fokozott teljesítmény elérése úgy a termelésben, mint a párton belüli politikai munkában. 1945. márc. 25-én az MKP csepeli szervezete felhívást bocsátott ki Budapest és környéke minden pártszervezetéhez, hogy az első szabad május elsejét munkaverseny szervezésével ünnepeljék meg.

6 Az SZN márc. 27-i száma tette közzé a felhívást és közölte, hogy Csepelen helyreállt a rend, megteremtődtek a termelés feltételei. A cikk szerint "nem íróasztal mellett született a döntés", hanem az üzemi bizottságok segitségével "Csepel indul harcba". Ellentmond ennek az a tény, hogy "....A budapesti titkári értekezlet résztvevői, már a felhívás előtti napon, március 24-én tudomást szereztek arról, hogy a csepeli kommunisták szocialista versenyt indítanak május elseje tiszteletére. Igy a titkárok még aznap, illetve a következő napon megtartott kerületi vezetőségi üléseken foglalkoztak a májusi versennyel. A kerületi pártszervezetek elhatározták, hogy kidolgozzák saját versenyprogramjukat és csatlakoznak a felhíváshoz.

7 A májusi verseny céljaiban az egyes üzemek, gyárak, illetve egyes pártszervezetek egymás közötti versengését kívánta elérni^ ezen belül a jóvátételi szállítások meggyorsítását, valamint a pártszervezetek taglétszámának növelését, munkájuk intenzivebbé tételét. A munkateljesítmény fokozása mellett felmerült a munkafegyelem megszilárdításának követelménye, a közmunkákban való részvétel, kiskertgazdaságok szervezése, valamint a pártszervezetek bekapcsolódása a földigénylő bizottságok munkájába. Megfogalmazódott a felhi-