Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

tében pl. az intőkarösszeszerelő csoport havi terveit rendszeresen 5-6 napi előnnyel teljesítette. A kezdeti szerényebb norma- és munkaverseny eredmények fokozására és a nagyobb teljesítményszázalékok népszerűsítése céljából az 1952-ben elterjesztett un. Sztahanov mozgalom keretében a gyár dolgozói közül is többeknek lehetővé tették a nagymértékű normatelj es itést. Egy 1952 januári "Magyarázó jelentés" közli, hogy a vállalatnál 13, a Kohó- és Gépipari Minisztérium által oklevéllel kitüntetett sztahanovista van. Ezek közül Nika Károly esztergályos, nemcsak átlag napi 2,5 normát teljesít, hanem munkatapasztalatait 12 dolgozó társának is átadta, sőt ezen kivül, munkaidőn túl 18, más gyárakban dolgozó esztergályosoknak is átadta munkamódszerét. Fehér István sztahanovista csiszoló Sztálin 72. születésnapjára - átlag^ napi 3 normát teljesítve már 1951-ben befejezte 1952. évi munkatervét. O is átadta munkamódszerét 3 munkatársának. A gyujtótekercsek szerelésénél dolgozó brigád állandóan kiváló minőségű munkát végezve engedélyt kapott, hogy önellenőrző bélyegzővel lássa el a gyártott munkadarabokat. A kísérleti műhely elnyerte az üzemen belüli verseny vándor zászlaját. A sztálini munkaversenyek nagy lendülettel folytak, a sztahanovista okleveleken kivül kormánykitüntetések is kerültek a vállalathoz .

59 A pozitív kicsengésű kép mellett a komolyabb gondot okozó problémákról is szó esik. "Jelenleg igen nehéz a képzett munkások, műszaki értelmiség és tisztviselők biztositása. A vállalat különös nehézségekkel küzd esztergályosok, szerszámkészítők, automata beállítok tekintetében. A vállalat nincs kellőképpen ellátva elektro- és gépészmérnökökkel (4 fő van összesen) szerkesztőkkel, technológusokkal, időelemzőkkel és mühelyfőnökökkel. " A munkaerővándorlás magas fokát a munkáslakások, a napközik és óvodák hiányával, valamint a "vándormadarak", a munkahelyüket gyakran változtató alkalmi munkások kényszerű felvételével magyarázták. A szakmunkáshiány leküzdésére 1951-ben házilag 71 főt képeztek ki szakmunkásnak, 52 főt MEO-ellenőrnek és 13 főt művezetőnek. Egyéb külső képzési rendszerben ugyanazon évben ketten tervezői, öten könyvelői, négyen technológusi végzettséget szereztek. Tizen jártak a műszaki főiskolák esti tagozataira és kilencen különböző dolgozók technikumába. Az eredmények elérésére tudatos intézkedéseket hoztak. így pl. a minőségi termelés biztosítására 70 fős MEO-részleget állítottak fel. Az űjitásiés verseny mozgalmakat a különféle elnevezésű, függetlenített "felelősök" mozdították elő. A tüz- és balesetvédelmet felelősök kinevezésével és 20 tagu gyári tűzoltóság felállításával kivánták előmozdítani. Mindezen intézkedések ellenére aránylag magas szinten alakult a selejtkár, fokozódtak a géptörések, igazán nem lendült fel a találmányi és újítási mozgalom. Sor került pénzbüntetések kiszabására és elbocsájtásokra is - mérsékelt módon és kisebb volumenben. A munkások jórésze, főként az egyre fogyó törzsgárda, a még kitartó régi Bosch-munkás ok a Sztahanov-mozgalom kapcsán nyíltan hangot adtak azon véleményüknek, hogy becsületes munkával a magas százalékok nem elérhetők. A nem reális teljesítmények propagálása egyenesen a hamisítás vádját váltotta ki a dolgozókban. A kezdeti lelkes versenyszellem, különösen a fokozódó energia-, anyag- és félkészáruhiány miatti kényszerszünetek gyakorivá válása miatt lehanyatlott. Aggályosan figyelték a nem-termelő létszám gyors növekedését, ami a bürokratikus- centralizált irányítási módszer eluralkodásának volt a következménye. Az alkalmazottak, el-