Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

zett termékárcsökkenés is közrejátszottá csak 2,9-szeresére nőtt a terme­lés. E mutató körül alakult a nyereség, a dolgozó és munkáslétszám is. A hatékonyság csökkenését a beruházott vagyon - értékcsökkenési leirás utáni ­növekedése mutatja: 1949-hez képest 6,2-szeresére nőtt a vállalat gépeinek és épületeinek, stb. értéke, ami mögött a termelésnövekedés elmaradt. Kedve­zőtlen jelenséget tükrözött a munkáslétszám növekedésének alacsonyabb mér­téke az összdolgozói létszámhoz képest, jóllehet 1954-ben 16 függetlenitett státuszt szüntettek meg, mégis a népgazdaság más területein is megnyilvá­nuló adminisztrációs túlburjánzás jelensége tűnik elő a vállalatnál is ezen adat mögül. A tervidőszak végén a vállalat fontosabb gyártmányai és műszaki megol­dásaik a következők: 55 Inditó motorok: 4, 2,5 és 6,5 lóerősek, 12 és 24 V-os üzemelésre egy­aránt alkalmasak. Típusjelzésük: IM1-4/24, IM3-2.5/12, IM5-6.5/24. A vál­lalat mindhárom indítómotorja csúszóarmatúrás, négypólusú főáramkörű egyen­áramú motor volt, melyet a beépített kétfokozatú mágneskapcsoló segitségé­vel, nyomógombbal lehetett üzembe helyezni. Az indítómotor forgórészén 9 vagy 11 fogú n=3 modulú fogaskerék van, mely indításkor a robbanómotor lendkerék fogaskerekével kapcsolódik. A forgórészt erős rugó tartja nyugalmi állapotban. Az indítás első fázisában a forgórész lassan forogva behúzódik az inditó mágnes mezejébe és egyidejűleg összekapcsolódnak a fogaskerekek fo­gai. Ezután automatikusan kapcsolódik a főáramkör és az indítómotor nagy nyomaték kifejtése mellett forgásba hozza a robbanómotort. A meginduló rob­banómotor káros visszahatását az indítómotorra a szabadon futó tengelykap­csoló gátolja meg. A tengelykapcsoló kivitelezése egyben a káros túlterhelés ellen is védelmet nyújt. Töltődinamók: A DE1 és DE2 töltődinamók egyenáramkörü, négypólusú áramtermelő gépek, egyoszlopos feszültségszabályozóval ellátva készültek s egyrészt a gépjármüvek elektromos berendezéseit látják el villamos energiá­val, másrészt az akkumulátor töltését szolgálják. A feszültségszabályozó a dinamó feszültségét a megadott szabályozási sávon belül állandó értékben tart­ja. A feszültségérték a dinamó fordulatszámától független, a terheléstől pedig csak kismértékben függ. A feszültségszabályozó egyben áramkapcsoló is, mert amikor a dinamó feszültsége elérte a bekapcsolási értéket, összekapcsolja a dinamót az akkumulátorral. Ha viszont az akkumulátor feszültsége nagyobb mint a dinamó feszültsége, akkor a létrejövő visszáram hatására lekapcsolja a dinamót az akkumulátorról és ezzel meggátolja, hogy az akkumulátor a di­namó áramkörén keresztül kisüljön. A töltődinamó környezetének maximális hőmérséklete 70o C-nál magasabb nem lehet. A DV1 és DV2 tipusú dinamók mezőgazdasági gépek, traktorok világítá­si energiáját biztosítják. Az állórészen elhelyezett tekercs egymástól elektro­mosan független. Igy mód adódik arra, hogy a tekercsek a fogyasztóknak meg­felelően soros vagy párhuzamos kapcsolásban legyenek alkalmazhatók. Minden tekercs n=3000-3200/perc fordulatnál 6 V mellett 15 W teljesítményre terhel­hető. A termelt váltóáramú energia közvetlenül - feszültségszabályozás vagy egyenirányítás nélkül - jut el a fogyasztási helyekre. A forgórész permanens mágnes golyós csapágyazással. A traktordinamók a golyóscsapágyak kezelésén kivül nem igényelnek karbantartást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom