Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete
előbb Magyarországon kell a töröknek megálljt parancsolni, azután lehet a franciák ellen forduln'. Az udvaM vetélkedés végül is több tényező együtte? hatás ár s, a lotharingiai párt javára dőlt el. Törekvésük találkozott az egyház, pontosabban XI. Ince pápa szándékával, aki Lipótot a haboru m eg indited ára ösztönözte és további segélyekről biztositotta. A pápa valóban mindent megtett: lefogL l < a kolostorok kincseit és újr r . kiadta è, korábba^ megfogalmazott bullát, amely mindenkinek bűnbocsánatot biztositól, aki fegyvert fog vagy pénzzel támogatja a török elleni hadjáratot. Lényeges fordulat állt be a távoli Oroszország politikájába:" i,j, amely közvetve ugy^. :, de befő yásolta a török elleni hábcrú ügyét. 1686 áprilisában létrejött Lengyelország é- Oroszország törökellenes szövetsége, s ezzel Nag}' Péter cár csatlakozott a Szent Ligához: 30 000 főnyi orosz sereg kiállítására vállalt kötelezet ségèt a török kézen levő kamenieci vár ostromához, ugyanakkor lengyel-litván csapatok indultak el Moldvába és Havasalföldre. Oroszország hadbalépése megakadályozta a szultánt abban, hogy a krimi tatár erőket teljes egészében a Magyarországra induló török sereg mellé rendelje, a kán hadainak egy része ugyanis visszamaradt a Krim védelmére. 4 A szövetségesek együttműködése idején Péter cár nem is mulasztotta el hangsúlyozni az orosz csapatok érdemeit: "bojárjaink és csapataink vezérei nagy seregekkel indultak a Dnyeper túloldalára.... megakadályozva ezzei azt, hogy a krimi kán és a krimi hordák a lengyel királyság, a magyar föld és Felséged seregei ellen támadjanak". 5 Nyugaton a aémet rirodalomban szintén kedvezően alakult a helyzet. Előszói Ba" rország, Szászország és Brandenburg kötött szerződést 1686 elején a V rök elleni segélycsapatok kiállításáról, majd a császári diplomácia keresztülvitte a regensburgi birodalmi gyűlésen, hogy a rendek 2,7 millió forint segélyt szavazzanak meg. .-• fordulat, amely egyes német fejedelmek politikájában bekövetkezett, jelentős hatással volt a háború menetére. 6 A ajor választófejedelem már korábban is elküldte csapatait a császár megsegítésére. Most még inkább, hiszen 1685 óta a császár veje veit, miutá, feleségül vette Lipót első házasságából Mária Antónia spanyol infánsnőtől született leányát, Miksa Emánuel 8000 katonát ígért, féláron, mert serege ellátásának és zsoldjának feléről lemondott. 7 El. János György szász választófejedelem 9000 embert ígért, ha seregével önálló hadmüveleteket folytathat. Erről ugyan sikerült őt lebeszélni (az egységes hadvezetés érdekében), igy viszont csak 4700 fős kontingens indul el Szászországból április elején.8 Áprilisban Brandenburgot is sikerült a császár oldalára vonni: hosszas tárgyalások után titkos szerződés jött létre Lipót és Frigyes Vilmos k"zött 7000 főnyi hadsereg .hadba küldéséről. A korábban franciabarát választófejedelem politikájában bekövetkezett változást maga a francia király idézte elő. 1685-ben felfüggesztette a Nantes-i ediktumot, azt a korábbi rendelkezést, amely megszüntette a hugenották üldözését Franciaországból a legújabb kutatások szerint 25 0 000 protestánsnak kellett eltávoznia, okuknak a né 3t birodalomban nyújtottak menedéket. Azután rieg/onta azt a pérzügyi támogatást, amelyet eddig Frigyes Vilmosnak folyósito;t. Mindé- B'cs fe^ terelte r brandenburgi külpolitikát. 1686 áprilisáoan m?r csak jelentett gondot a választófejedelem számára, hogy katonáiért megkapja-e az elveszt itt francia segélyt, vagyis 200 000 birodalmi tallért. Végül is 150 000 tallérban megegyeztek, azonkívül a császár lemondott Schwiebus körzetről Biandenburg javára. 9
