Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

lyett alig 19 mFt-os termelés realizálódott - s helyette A.I. Pogorolenko kapott megbizást e funkció vitelére. A vállalat egyéb vezetó'i beosztásaiban nem történt változás.

27 Grusin leváltása eló'tt több kisérletet tett a termelési terv teljesítésére. Az új munkaerő' felvételek siettetése mellett intézkedett az áramkimaradás miatt kiesett munkanapok termelésének túlórák útján történő' pótlására. Intézkedett a MEO munka megjavításáról. Fokozottabb anyagi ösztönzéssel, feleló's kinevezésével kívánta az újítási és munkaverseny mozgalmakat fellendíteni. Mindez azonban nem oldhatta meg maradéktalanul a gyorsütemű gyárfejlesztés által felvetett gondokat-bajokat. Egy 1951. márc. 28-i vezérigazgatói rendelkezés szerint: "Az utóbbi időben a gyár forgácsoló- és prés műhelyeiben igen gyakran fordul elő szerszámtörés... a szerszámkészítő műhely létszáma háromszorosára emelkedett s mindezek ellenére nem tud mással foglalkozni, mint az állandóan előforduló szerszámtörések javításával." A rendelet leszögezi, hogy a törések a gondatlan bánásmód, a hanyag beállítás és a művezetői ellenőrzés elmaradása miatt következtek be, majd igy folytatódik: "A Magyarországon folyó hatalmas építkezések folytán bizonyos anyagellátási nehézségek mutatkoznak az egész országban, ezért a Párt és a Kormány felhívta az egész munkásosztályt, az összes dolgozókat, hogy az anyag terén a legmesszebbmenőkig takarékoskodjanak. Mindazon munkavállalók, akik hanyag és gondatlan kezelés folytán szerszámtöréseket idéznek elő, nemcsak a gyárnak, hanem az egész országnak a fejlődését hátráltatják. Magyarország összes dolgozói vállvetve veszik ki részüket az ötéves terv megvalósításában, de vannak még mindig egyesek, akik hátráltatják tervünk teljesítését. Mindazok a munkavállalók, akik gondatlanságból kifolyólag törik a szerszámokat, ezzel, ha nem szándékosan is, elősegítik az ország építését akadályozó ellenség célkitűzéseit." A rendelkezés a legszigorúbb felelősségrevonást és anyagi kártérítést helyezett kilátásba a károkozóknak. A nagyobb hatás- és figyelemkiváltás céljából a rendelkezést többször is beolvasták az üzemi hangszórókba, amelyek valamennyi műhelyben és irodában napi többórás agitatív-, felvilágosító- és lelkesítő műsort közvetítettek a dolgozóknak. 28 A munkások szigorú büntetéssel való fenyegetése azonban nem hozhatott eredményt az egyszerű gondatlanságnál sokkal mélyebben fekvő, bonyolult és összetett, sokrétű problémákra. A döntő tényező a termelési tervtől való lemaradásban az anyag- és félkészáru hiánya volt. Az április és május havi eredmények számbavételekor kitűnt, hogy az átlagteljesítmény 90% körül maradt s emelkedett a 100%-on aluli normát teljesítők száma. A bajokon a szigorúbb vonalat megtestesítő Pogorolenko sem tudott változtatni. A dolgozókra kirótt pénz- s egyéb büntetések - pl. szept. 18-án egyszerre 13 dolgozót részesítettek pénzbüntetésben, majd leváltották a forgógép szereidé főművezetőjét - ellenére nőtt a lemaradás. A júniusi 5 mFt-os termelés ugyan megközelítette a terv szerinti havi előirányzatot (5,4 mFt-ot), de a következő negyedév hónapjainak teljesítménye - 3,6, 2,2 és 2,5 azaz összesen 8,3 mFt súlyos lemaradást tükrözött. Pogorolenkónak is távoznia kellett. Helyét okt. 4-én A.F. Galankin vette át. Az új vezérigazgató közvetlen vezetési stílusa, a késedelmesen és töredékesen, de végre befutó anyagok és félkésztermékek, a korábbinál nagyobb mértékben kifizetett prémiumok, jutalmak és a 10%-os fizetésemelés fordulatot hoztak a termelésben. 1951. IV. negyedévben a havi eredmények - 6,8, 6,7 és 7,3 mFt-os termelés - némileg feledtették a súlyos lemaradást, amelynek okai döntően a