Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

adat gyakorlatilag az 1950-ben tervezett kapacitáshoz képest 59%-os teljesítést tükrözött és a 65 mFt-os, 1951-ben már lecsökkentett készárutermelési tervhez képest is csupán 82%-os teljesítést eredményezett. Látható, hogy a vállalati kollektíva a nagy eró'feszitések, eredmények ellenére alig birt éppen olyan teljesítményt kihozni, mint amely megfelelt a beruházási terv teljesítési szándékának.

10 A termelésben megnyilvánuló megtorpanás oka a vállalaton kivüli tényezó'k és folyamatok eredménye s nemcsak a Bosch Kft. esetében, hanem az egész magyar járműgyártás területén megfigyelhető'. A túlméretezett termelés szükségleteit az anyagellátás, a félkésztermékek eló'állitása nem birta követni. 1951-ben hasonló okok miatt hónapokig leállt a teherautógyártás,

11 lemaradt a traktor-, dömper- és autóbuszgyártás is az igen magasra szabott, nem megalapozott tervszámok mögött. A Bosch esetében 1951. III. negyedében a termelés alig vagy nem érte el a IV. negyedév havi termelésének adatait. Az ok: a tényleges anyag- és félkésztermékek hiánya.

12 Néhány fontosabb nyersanyagból az ellátás 1951-ben a következőképpen alakult: Megnevezés Igényelt Kiutalt Ellátottsági % Megnevezés mennyiség Ellátottsági % Csillám 241 kg 160 kg 66,4 Hengerelt vasrúd 21,8 t 9,8 t 45,0 Fekete fémlemez 56,7 t 36,0 t 63,5 Pácolt vaslemez 38,5 t 8,5 t 22, 0 Dinamó lemez 152,0 t 21,0 t 13,8 Hideghengerelt lemez 78,2 t 32,3 t 41,3 A legfontosabb nyersanyagokat, a félgyártmányokat tekintve az ellátottság az igényeknek alig több, mint 42%-át tette ki. Hasonló volt a helyzet a kooperáló vállalatok esetében. A beruházás befejezésének elhúzódása, az import- s más gépi berendezések hiánya miatt 1951 végéig a vállalat jelentős kooperációra kényszerült más állami, magán és szovjet tulajdonben lévő' gyárakkal. Egyes gyártmányoknál, mint a feszültségszabályozók, fényszórók és ablaktörlő motorok esetében a külső gyártók által szállított alkatrészek aránya elérte a 60-80%-ot is. Különösen jelentős volt a gyújtómágnes gyártásnál a szovjet Kábelgyárral és a Mávag-gal folytatott kooperáció. Az üzemi öntöde hiánya miatt a fém motorházak, fedelek, tokok, stb. szintén külső gyártótól, ezekben az években a Maszobáltól kerültek a Bosch gyárba. A vasöntvényeket a szovjet Vasárugyár száll itotta. Az Egyedi Kismotorgyár és a Rákosi Mátyás Müvek kollektorokat, a Magyar Optikai Müvek ablaktörlő alkatrészeket, a Csepel Autógyár megmunkált fogaskerekeket szállított. Különösen elmaradt szállításaival az egykori Rába gyár háromfelé "szétszervezése" során létesitett győri Autószerszámgépgyár. A szállító vállalatok - saját anyagellátási és termelésszervezési problémáik miatt - általában késedelmesen s esetenként rossz minőségben teljesítették az autóvillamossági gyári - számukra értékben nem jelentős nagyságrendű - megrendeléseket. Ezáltal a Bosch programtelj es itését minduntalan zavarták, só't akadályozták. A kooperációs és anyagellátási gondokon kivül akadályokkal küszködött a