Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

Szekeres József A BOSCH RÓBERT KFT, 1951. JANUÁR 1-TÖL A BUDAPESTI AUTÓVILLAMOSSÁGI FELSZERELÉSEK GYÁRA. 1954. MÁRCIUS 4-TÖL AUTÓVILLAMOSSÁGI FELSZERELÉSEK GYÁRA TÖRTÉNETE AZ ELSŐ 5 ÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN (1950-1954) A vállalat kapacitásának fejlesztése és a tervidőszak első éveinek krónikája Az 1949. dec. 10-én az országgyűlés által elfogadott elsó' ötéves terv az ország teherbiróképességének figyelembevételével készült. A terv célja - a szocialista gazdálkodási rendszer gyó'zelmének maradéktalan megvalósitásán túl - az iparositás gyorsítása, a nehéz- és gépipar nagyarányú fejlesztése, nem utolsósorban az egyre éleződő' hidegháborús viszonyok közepette az or­szág védelmi képességének fokozása érdekében, i A gépjárműipar is jelentós felfutási célkitűzéseket kapott az ötéves terv időszakára. Az eredeti előirányzat szerint 1954-ben két és félszer annyi trak­tort, kétszer annyi teherautót és autóbuszt kellett volna gyártani, mint 1949­ben. Ehhez az elgondoláshoz kapcsolódva készült el a közúti közlekedés fej­lesztési terve, amelynek értelmében a közúti szállitási kapacitást másfélsze­resére, a személyszállítást a városi és távolsági forgalomban pedig sokszo­rosára kellett növelni. A tervcélok megvalósitását a hazai járműgyártás fej­lesztésével kellett biztosítani. Egységes, a Steyr licencen alapuló autó-, trak­tor- és autóbuszmotorok, tartozékok, karosszériák és jármüvek nagysorozatú gyártását tervezték. 2 A gépjármügyártó iparág felfuttatásával párhuzamosan felvetődött a ko­rábban főként importból fedezett autóvillamossági cikkek behozatala helyett e fontos tartozékok hazai gyártásának beindítása. E lépésre azért volt szükség, mert a hazai gépjárműgyártást a Steyr licenc megvásárlásával kapcsolatosan teljesen átszervezték és a két új nagy termelési ágazatot, - Szigetszentmikló­son (Csepel sziget), a volt Dunai Repülőgyár romjai helyén létesitett Csepel Autógyárat, a teherautógyártás bázisát, és Mátyásföldön, az Uhri Testvérek Karosszéria- és repülőgép gyárából kifejlesztett Ikarus autóbusz- és különle­ges teherautógyárat, valamint a volt Hoffher-Schrantz-Clayton-Shuttlewort gyárból létesitett Vörös Csillag Traktorgyárat - nagymennyiségű, újtipusú autóvillamossági tartozékokkal kellett ellátni. Ezen túl - nem érintve itt az újtipusú felszerelési cikkek külföldi beszerezhetőségének problémáit - az or­szágnak sem elegendő devizája nem volt, sem a politikai-szövetségesi kapcso­latai nem tették lehetővé a nagyméretű importot. A gyártás biztonsága és üte­mes menetének követelményei is a hazai ellátást indokolták az embargók, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kölcsönös befagyasztása és az autarchiás törekvések virágzásának éveiben.^ Az Országos Tervhivatal, amikor a közúti járműgyártás fejlesztési

Next

/
Oldalképek
Tartalom