Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945

A gazdasági élet a húszas évek közepén lassan konszolidálódott. 1926-tól a fejlődés bár lassú, mégis jól érzékelhető. Az 1920-as évek második felében mérsékelt s átmenetinek bizonyuló fellendülés következett be a gazdasági életben. 1928-ban az agrárválság kezdi éreztetni hatását, ennek ellenére az ipari termelés értéke - köszönhetően az első háromnegyed év eredményének - elérte az 1913. évi 82,8%-át. Az önálló vámtarifa hatása kettős: egyrészt kétségtelenül bizonyos vonatkozásokban védettséget biztositott a magyar iparnak, de ugyanakkor megnyitotta az addig lezárt vámsorompókat a külföldi árúk előtt, a behozatali cikkek listája gyarapodott. Főleg külföldi kölcsönök segitségével megkezdték az elavult géppark modernizálását, az ország gépkocsiállománya is jelentősen bővült.

27 1926. év végén 12 232 gépjármű található az országban. A jármüvek 64%-a Budapesten üzemelt, 84%-uk külföldről származott. A hazai automobilgyártáshoz szükséges nyersanyagok értékének 70%-át belföldön állították elő, kivételt csak a speciális alkatrészek (Bosch vagy egyéb márkájú villamos berendezések, műszerek, golyóscsapágyak, kocsikerekek) képeztek. Több koncesszióhoz kötött bérfuvarozási vállalatot is létesítettek vagy fejlesztettek. A legnagyobb Budapest Székesfőváros Autóbuszüzeme és a Magyar Vasutak Autóközlekedési RT (MAVART) volt. Ez utóbbi több, mint kétszáz helységben autóbusz és teherjáratokat indított. A kisebb teherautófuvarozással foglalkozó vállalatok száma 1926-ban 34, mig 1927-ben 122. Az automobilizmus növekedése megkövetelte az utak karbantartását, ill. újak építését. A népszövetségi kölcsön egy részéből 770 kilométer új, elsőrendű utat építettek, s a rendelkezésre álló egyéb külföldi kölcsönből 2500 kilométer törvényhatósági és helyi közút kiépítését tervezték és kezdték meg.

28 1927- ben az egyik legolcsóbb közlekedési eszközből - a kerékpárból 57 000 darabot importáltak.

29 1928. decemberében a gépjárműállomány elérte a 24 250 darabot. Az automobil szükségszerűségét és fontosságát már nem tagadta senki, az utána fizetendő fényűzési adót leszállították. 15-20% előleg lefizetése ellenében 1 1/2-2 évre részletre is adtak el gépkocsikat annak ellenére, hogy a vidéki részleteladás elég nagy kockázatot rejtett magában. A Nemzeti Bank a vevőkör elégtelen bonitására való tekintettel az automobil-váltók leszámítolását beszüntette.

30 1929-ben a gépjárműállomány még növekedett, az év végére 29 4,17 darabot tett ki. A kerékpár behozatal 81 600 volt. Viszont ez évben egyetlen kilométer új utat nem építettek.

31 A gazdasági élet megélénkülésére, a gépjárműállomány gyors növekedésére, a vállalati gépparkok modernizálására, a MÁV folyamatos innovációjára a Bosch budapesti fiókja gyorsan és eredményesen reagált, s ez arra késztette a stuttgarti vezetést, hogy megtegye az első lépéseket a kis vállalkozás önállósodása felé. 1927-ben a budapesti fióknál Dierolf Ágostont és Ster Józsefet cégvezetőnek nevezték ki természetszerűleg cégjegyzési jogosultsággal.

32 1928- ban a cég .már 65 embert foglalkoztatott, s az egyre terebélyesedő, volumenében fejlődő kereskedelmi-javitó tevékenységhez a Vas utcai üzem kicsinynek bizonyult. A készleteket és a szervizre váró jármüveket nem tudták elhelyezni, ezért a XIII. ker. Váci út 22-26. sz. alatt új üzletházat építettek, melyet ez évben már birtokukba vettek. Az új üzletházban megfelelő raktártér állt rendelkezésükre. A szervizmühelyben egyszerre 25 gépkocsit tudtak elhelyezni. 33 Egyben a céget, mely addig jogilag a bécsi ház fiókja volt, a magyar cég-