Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

I I biztosítását. Új feladatának teljesítését a Segitoalap 1941. évben kezdte meg. A Segitó'alap 1941. évi költségvetésében a családalapitási költségekre 160 000 P-t, mig a nyaraltatási költségekre 75 000 P-t irányzott elő. E költségek fedezetére a szállítói számlákból fizetendő 2.5%-os járulék szolgált. Ugyanez évben tervbevette a Segitó'alap, hogy Dobogókon, a régebben vásárolt 7 holdat kitevő telkén szállót épít. 96 Ennek megvalósítására azonban nem került sor, mert a kőrösmezői építkezés és a rahói bérelt turistaszálló berendezésének korszerűsítése a polgármester által e célra rendelkezésre bocsátott összeget messze túlhaladta, igy a Segitőalapnak újabb szálló építésére nem állt anyagi fedezet rendelkezésére. 1942- ben, dacára a második vüágháború okozta gazdasági nehézségeknek a Segitó'alap anyagi egyensúlyát fenntartotta. Ezt a kiadások és a bevételek alakulásának állandó figyelemmel tartásával érte el. Ugyanekkor azonban az üdülők nyersanyaggal való ellátása mind nehezebbé vált. A Segitó'alap tagjainak orvosi ellátására 1942-ben az Orvosi Kamarával újabb megállapodást kötött. Ez a megállapodás elsősorban az orvosok érdekeit szolgálta, mivel lehetővé tette a kezelőorvosok tiszteletdijának felemelését. A Segitó'alap 1941 december végéig évi járulékjövedelmének 20%-át fordította kezelőorvosi tiszteletdíjra, mig a megállapodás után, 1942. jan. 1-től évi 22.5%-át. Ugyanekkor megállapították a szakorvosi kezelések számának mértékét és a kezelési, ill. ambulanter elvégezhető műtéti dijakat. 97 A Segitó'alap az első világháború tapasztalata alapján, a háború okozta nélkülözésekben leromlott állapotban lévő alkalmazottak egészségvédelme érdekében 1942 második felében tüdőszürővizsgálathoz szükséges röntgengépet szerzett be. 98 1943- ban a Segitó'alap üdülőinek száma a Borszéken vásárolt 12 szobás villával bővült. A villa vásárlására az anyagi lehetőséget a közgyűlés által a Keletmagyarország és Erdély érdekeit szolgáló idegenforgalmi és közegészségügyi célokra megszavazott hitelből folyósított összeg szolgáltatta. Az üdülő "Budapest villa" elnevezéssel 1943. júl. 1-én nyílt meg.

99 A Segitó'alap 1928-tól elsősorban mint betegbiztosító intézet működött, de fenntartotta, mint kedvezményt, korábbi szolgáltatásai köréből a pénzkölcsönök folyósítását. 1944 júniusában a Segitoalap Intézőbizottsága határozatot hozott a bombakárosult és a családjukat a Fővárosból elköltöztetni szándékozó tagok kölcsönkérelmeinek azonnali, de legfeljebb 48 órán belüli folyósítására.

100 A Segitó'alap működését a főváros felszabadításáért vívott harc 1944. dec. 27-től jan. 18-ig jórészt megbénította. Az ostrom a Segitó'alap működésében átmeneti nehézségeket, vagyoni állapotában pedig komoly károkat okozott. A németek által felrobbantott Duna-hidak hiányában Buda és Pest között az összeköttetés megszűnt. A budai lakosok segitőalapi tagok és igényjogosult családtagjaik egészségügyi és jóléti gondozása céljából a Segitó'alap vezérigazgatója megbízta a Budán lakó helyettes vezérigazgatót, hogy szervezze meg a Segitó'alap budai kirendeltségét arra az idó're, mig Pest és Buda között a megfelelő összeköttetés létre nem jön. Ilyen körülmények között a Segitó'alap a felszabadulás után kettészakítva kezdte meg működését. A pesti oldalon a Segitó'alap Madách Imre téri székházában a Pesten lakó alkalmazottak közreműködésével az 1945. jan. 18-i felszabadulás után, mig a budai lakos alkalmazottak Buda 1945. febr. 13-i felszabadulása után márc. 1-től a XI. kerületi elöljáróság épületében: XI., Verpeléti út 3. szám alatt kezdték meg a munkát.

101 A pesti oldalon a munka a romeltakarítással kezdődött. A székház épületét gyújtóbomba találat érte, melynek következtében az V. emelet kiégett.

102 Az