Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

Nevezhetők-c ezek a kerületek értelmiségi negyedeknek? A lakott lakások háztartásfőinek többsége valóban szellemi foglalkozású (aktív, vagy inaktív kereső), arányuk itt 60% körül mozog, míg a közbülső övezet pesti kerületeiben csak 40—46% körül mozog, a peremkerületekben pedig inkább 30% alatt. Az itt élő munkásság is sajátos arculatú — részben magasabb képzettségű, részben a kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozik, az ipari foglalkozású szakmunkásoknak csak 15,2%-a él itt, viszont a kereskedelmi foglakozásúaknak 20,4, a szolgáltatási foglalkozásúaknak pedig 24,0%-a. A város e központi és hegyvidéki részein élők iskolai végzettsége nemcsak a diplomások magas aránya miatt jobb, hanem az a teljes népességre nézve igaz. Ez jól érzékeltethető, ha az 1960 és 1969 között szakmunkásbizonyítványt szerzettek legmagasabb végzettségét vetjük össze területenként. Budapesten 65,8%-uk csak 8 osztályt végzett, 11,7%uknál néhány megkezdett középiskolai osztály is volt, 19,6%-uk viszont érettségizett és 3,3%-uk pedig felsőfokú végzettségű volt. Az első kerületben az érettségizettek aránya 32,6%, a Il.-ban 28,9%, a XII.-ben 30,6%. Az értelmiség belső kerületi koncentrációja mellett jellemző hiánya a külső peremkerületekben. Az irányítók (vezető és értelmiségi) 84,3%-a élt 1970-ben az egykori KisBudapest határain belül (az aktív keresőknek csak 67,4%-a). A másik két szellemi foglalkozású csoportnál is viszonylag magas ez az arány, a szakalkalmazottak 73,7%-a és az irodai dolgozóknak 72,7%-a élt itt.

74 Ezen belül azonban az ipari városrész (Kőbánya) az egykori főváros területén is a peremkerületekhez hasonló arányt mutat: az irányító foglalkozásúak aránya 5% körül mozog, ezzel szemben az I. kerületben 32,3%, a II. és XII. kerületben 21%, a XI. és V. kerületben 17—18%. Az egykori főváros többi kerületében arányuk 10% körüli, az egyetlen kivétel Öbuda, ahol mindössze 8%. A szakalkalmazottak arányai sokban hasonló szinteket mutatnak, de kisebbek a különbségek: az I. kerületben 29,8%, a XII.-ben 28,4%, a IL, V. és XI. kerületben 27%, KisBudapest többi részén 22—24% (megint alacsonyabb valamivel Óbuda és Kőbánya területén). Az egykori peremkerületekben viszont a tisztviselő jellegű XIX. kerületet kivéve 16-19% között mozog. Az irodai dolgozók esetében az I. kerület 13,5%-os arányszáma és a XVII. kerület 7,6%-a között a különbség jóval kisebb, de a korábban megfigyeltek ezt is jellemzik. Az értelmiségi kerületek mellett a pesti oldalon elhelyezkedő régi, városias beépítésű részeket (elsősorban a VI., VII. és VIII. kerület, de a IX. és XIII. kerület belső részei is) nehezebb egyértelműen jellemezni. VI., VII., VIII. VI. VII., VIII., IX., XIII., kerület kerület Budapest egészében Aktív keresők Irányítók Szakalkalmazottak Irodai alkalmazottak 16,8 16,6 17,7 17,6 Í7,3 30,0 29,6 31,4 31,6 30,8 Szellemi foglalkozású együtt Szakmunkások Betanított munkások Egyéb fizikai dolgozók 16,4 16,0 18,5 17,2 19,2 29,3 28,6 32,8 Fizikai együtt Inaktív keresők 30,2 32,6