Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

V. Függelék - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára publikációi a főváros 1945-50 közötti történetéről

kezö feladatoK alátámasztására és teljesítésére propagandaszerű szolgálatokat volt hivatva tenni, s ezáltal a marxista történelemtudományok korszerű szemléletét tanúsítják. A kötetből kitűnő megújhodott marxista történelemfelfogás egyben arra is figyelmeztet, hogy a legújabbkori történeti művek tematikáját további kérdéscsoportokra, ezideig elhanyagolt tényezők feltárására is alkalmassá kell tenni. A levéltár — szinte elsőként az újabbkori magyar történelmi tárgyú publikációk :erén - gondoskodott arról is, hogy az értékes forrásanyag ne csak a hazai közönség részére legyen hozzáférhető. A Források Budapest Múltjából sorozat első négy kötet bevezetőit és tartalomjegyzékét francia nyelven összefoglaló ötödik kötet lehetővé teszi mindizon külföldi olvasók és szakemberek számára a könnyebb használhatóságot, akik érdeklődést tanúsítanak hazánk és fővárosunk történetének annyi megpróbáltatással és súlyos fordulatokkal telített legutóbbi majdnem három évszázada, de különösképpen Budapestnek a legutóbbi évszázadban —se korszakon belül a főváros felszabadítását követő fél évtized meghatározó jellegű politikai küzdelmeivel és Nagy-Budapest létrehozására irányuló erőfeszítéseivel — fémjelzett történelmi útja iránt. * * * Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai VII. kötete a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) 1945 — 1946. évi üléseiről készített jegyzőkönyveket teljes szövegükben adja közre. A kiadvány az ország felszabadulását követő nagy forradalmi átalakulást idézi fel a dokumentumok tükrében. A nemzeti bizottságok az ország felszabadulásával párhuzamosan jöttek létre, mint a demokratikus átalakulás végrehajtói. Nagy szerepük volt az élet megindításában, a rend helyicallításában, az új közigazgatás kiépítésében. A nemzeti bizottságok közül kimagasló szerepe volt a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, mely 1945. jan. 21-én a pesti városrész felszabadulása után három nappal kezdte meg működését, mint a főváros első központi népi szervezete, s a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözéséig, ápr. 11-ig gyakorolta a hatalmat. A BNB különös fontosságra tett szert azáltal, hogy nemcsak Budapestnek, mint az ország fővárosának vezető testületeként lépett fel és működött, hanem az a tény is közrejátszott súlyának növelésében, hogy a sajátos magyar gazdasági fejlődés kövekeztében a fővárosban élt a szervezett magyar munkásosztály csaknem kétharmada s itt hatottak leginkább a haladó forradalmi-munkásmozgalmi hagyományok és élmények is. A BNB megalakulását azok a kommunisták kezdeményezték, akik a fővárosban élték meg a felszabadulást. A budai oldalon még folytak a harcok, amikor a kommunisták a főváros ellenállási mozgalmának más vezetőivel és harcosaival egyetemben megalakították a BNB-ot és teljes hatalmi jogkörrel megindították a romváros életrekeltéséért, újjáépítéséért folytatott küzdelmet. A BNB súlyát növelte az is, hogy a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány — hírközlési és közlekedési kapcsolatok hiányában — a főváros és környéke viszonylatában nem rendelkezett semmiféle hatáskörrel, aminek következtében a BNB működése a fővárostól távolabbi körzetek helyzetének alakulására is kihatással volt. Figyelemreméltó tényezőként méltatható a BNB demokratikus jellegű összetétele is: tagjai sorában ott voltak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártjának azon képviselői, akik az illegalitásban küzdő Magyar Front tagjaiként harcoltak a német fasizmus és hazai helytartóik ellen. Végül megemlítendő, hogy a BNB képviselte azokat a fővárosi lakosokat is, akik megelégelve a harcokkal járó mérhetetlen szenvedést és pusztulást, haladéktalanul meg akarták kezdeni a helyreállítást, a város életének újraindítását, normális mederbe terelését. A BNB működésével igen sok tekintetben kezdeményező és ösztönző szerepet vállalt az ország újjáépítésének és demokratikus átalakításának kérdéseiben. A BNB határozatai a földreform, a fasisztaellenes rendszabályok és a munkásellenőrzés bevezetésének területén előremutató jellegűek voltak. Kezdeményezte a kapcsolat megteremtését az ország többi nemzeti bizottságaival. Állásfoglalása nyomán alakult meg az