Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

V. Függelék - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára publikációi a főváros 1945-50 közötti történetéről

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA PUBLIKÁCIÓI A FŐVÁROS 1945-1950 KÖZÖTTI TÖRTÉNETÉRŐL Források Budapest történetéhez IV. 1945 — 1950. Szerk.: Gáspár FerencBp. 1873. 569. A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei. 1945 — 1946. Szerk. : Gáspár Ferenc—Halasi László,Bp. 1975. 359. Budapesti Közéleti Névmutató 1945-1950. A Budapesti Nemzeti Bizottságok és népfrontbizottságok tagjai. Az anyagot gyűjtötte és összeállította: Halasi László. Bp. 1980. 289. Levéltárunk hazánk egyetlen önálló és legnagyobb városi levéltára. A levéltári raktárakban őrzött kb. 17 kilométernyi fővárostörténeti dokumentációs anyag alapján egyik igen fontos feladata Budapest múltjának tanulmányozása s az így nyert felismerések közkinccsé tétele. A levéltár publikációs munkásságát felsoroló fejezetből kitűnik, hogy már a felszabadulás előtt is széles körű várostörténetírói tevékenység alakult ki és hozott nem lebecsülendő eredményeket. A főváros felszabadulását, majd a levéltárak központi irányítás alá helyezését követő, összességében majd három évtizedes periódus során a levéltárnak csupán az iratanyag használatát elősegítő segédletek publikálására nyílt lehetősége. 1968-ban újból a főváros kötelékébe került a levéltár. Budapest Főváros Tanácsa nagy figyelmet fordított — a levéltár általános helyzetének javítására tett intézkedései mellett — a tudományos tevékenység fellendítésére, a várostörténeti művek közreadása anyagi feltételei biztosítására. Az 1970-es években megjelenő első kiadványok az intézmény dokumentumőrző jellegéből és a fővárosegyesítési centenárium igényeiből kifolyólag forráspublikációk voltak, amelyek napjainkban is a levéltári tudományos munka egyik legfontosabb formáját képezik. Nem véletlen, hogy az ismertetni szándékozott három mű közül kettő e sajátos műfaj kereteibe sorohiató s a harmadik is inkább dokumentációs, mint feldolgozó vagy monografikus jellegű kiadvány. Uj lendületet nyert a segédletkiadás, a levéltári dokumentációs és várostörténeti tanulmány jellegű művek készítése és közzététele. A széles körű tudományos-publikálási tevékenység, a kiadványkészítési szabályzatban rögzített módon folyik. Nem egészen másfél évtized folyamán — az idegen nyelvű variánsokat és e sorok írásakor nyomdai kivitelezés alatt álló műveket is tekintve — 37 kötetet készített és adott közre a levéltár, szinte egyedülállóan nagy teljesítményt nyújtva hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A nagyszabású publikálás természetesen részben annak a ténynek is eredménye, hogy mintegy három évtizeden át szünetelt a levéltár kiadási tevékenysége. A BFL kiadványainak sokfélesége láttán felvetődik az a kérdés, miért volt és van szükség dokumentum gyűjtemények publikálására, mennyivel mondanak, vagy adnak többet a mai olvasónak az egykorú források, mint más történeti feldolgozó művek. E kérdés megválaszolásánál szükséges arra az alapelvre rámutatnunk, amely a publikált forrásanyag válogatásánál iránymutató volt. A szerkesztők műveik összeállításánál arra törekedtek, hogy a kiválasztott dokumentumok ne csak az ország, a főváros történetének — mert mondanunk sem kell, hogy a két eseménysor századunk felé haladva egyre inkább elvá-