Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Hidvégi Violetta: Kalauz az építészettörténeti kutatásokhoz

Szintén tervtári őrizetbe került a IV. 1106/b Buda város Tanácsának iratai, Tanácsi iratokból nem tervszerűen kiemelt és BT jellel ellátott tervek (1855-1873) csoportja is. Itt kell említést tenni a XV. 321 jelzetű Óbuda mezőváros Építési Bizottsága (ÓB, 1861-1873) terveiről is. Ezen anyagok kutatását nagy mértékben megkönnyíti és egyszerűsíti a Farkas Elemérné-féle repertórium, amely a fent felsorolt hivatalok működése során keletkezett és az említett fondokban számon tartott tervekről darabszintű leírást közöl. A kötethez korszerű és jól használható mutató is csatlakozik. A BC és BMT anyagaihoz további segítséget és támpontokat jelent Zakariás G. Sándor (1957) összefoglalója. A tervek nincsenek kiemelve, de ide kapcsolódik a városi építési felügyeletet ellátó Buda város Mérnöki Hivatala iratai (IV. 1115; 1855—1873), amely anyag a hivatal hatásköréből adódóan az út- és csatornaépítésekre, valamint az egyes építkezések műszaki véleményezésére szolgál adatokkal. Pest sz.kir. város Pest városa építési hatóságai a budainál összefüggőbb és egységesebb képet alkotnak. Pest város Szépítő Bizottmánya (SZB) tervanyaga a XV. 311 fondszám alatt található. A testületet József nádor hívta életre 1808-ban, hasonlóan a budai Baucomissionhoz. A terveket már a korabeli iktatás során — az eltérő méretek miatt - egy évtizeden keresztül (1829—1839) az iratoktól elkülönítve kezelték. Ezen időszak tervei képezik-tervtárunkban az SZBK sorozatot. A benyújtott építési tervek egyik példánya az iratok között maradt, amelynek számozását a hatóság indulásától, annak 1860-ban bekövetkezett megszűnéséig vezették. A kutatást a IV. 1207 fondszám alatt található jegyzőkönyvek (1808—1856), a tervekhez tartozó iratok (1804—1861), valamint a számadások segítik (1808—1858). A pesti Szépítő Bizottmány anyagának jelentős részét átnézte és feldolgozta Bierbauer Virgil 1925-ben. Tanulmánya része egy táblázat, amely a legjelentősebb mesterek munkásságát időrendben tárgyalja, közölve az építtetőt és a ház topográfiai adatait is. Ezen összegzésben jórészt csak az emeletes, illetve annál nagyobb épületeket találjuk, ennek ellenére Bierbauer cikke úttörő jelentőségű és nagy haszonnal forgatható esetleges tévedései mellett is. E munka folytatásának tekinthető Zakariás G. Sándor 1953-ban megjelent publikációja, amely az 1850—1860 közti építkezésekkel foglalkozik. Az anyag az építészek ez időbeni teljes munkásságát megadja, kitekintve a pesti Mérnöki Hivatal (Bauamt) irataira és terveire is. A tanulmány felépítése Bierbaueréval rokon. A pesti Szépítő Bizottmány — amely tervtárunkban a legjelentősebb és mennyiségileg is legnagyobb dokumentációt tartalmazza — feladatkörét vette át Pest város Építési Bizottsága(ÉB; 1861-1873). A XV. 312 jelzet alatt található tervek a korabeli iktató és mutatókönyvek segítségével kutathatók, amelyek a IV. 1305 fondszám alatt, az iratanyag mellett helyezkednek el. (A teljes anyag mikrofilmen is hozzáférhető.) Az anyag számozása ellentétben a Szépítő Bizottmányéval évenként újra kezdődik. Segédletei közül különösen az iktatók igen hasznosak, mivel a számon kívül megadják a konkrét építkezés néhány egyéb adatát is, köztük — rendszertelenül — az építész nevét is. Ennek különösen ott veszi nagy hasznát a kutató, ahol egyéb anyag nem maradt fenn. Az Építési Bizottmány irat- és tervanyaga igen hiányos, gyakran fontos építkezések dokumentumai nem kerültek őrizetünkbe, de lényegtelen melléképületek, fészerek tervei igen. Mind az SZB, mind az ÉB anyagának terv- és irattári rendszere azonos, tehát - eltekintve az SZBK sorozattól — ugyanazon szám alatt kutatható mindkettő. Pest város Mérnöki Hivatala (1787-1873; jelzetei: IV. 1217 és IV. 1326) a városi mérnök tisztségéből nőtt hivatallá, rendszere, feladatköre nagyjából megegyezik a budaiéval; tervanyaga szintén nem került elkülönítésre.