Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Sölch Frigyesné: Budapest Főváros Levéltárának mikrofilmtára

Solch Frigyesné BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁNAK MIKROFILMTÁRA A levéltári mikrofilmezés — melynek kezdetei a XX. század harmincas éveire nyúlnak vissza — kérdésének nemzetközi viszonylatban történő vizsgálata az 1966-ban Washing­tonban megtartott Nemzetközi Levéltári Kongresszus egyik fő témája volt. A vonatkozó referátum 1 elkészítésére Szedő Antalt, a Művelődési Minisztérium Levéltári igazgatósá­gának vezetőjét kérték fel. Megjegyzendő, hogy már 1950-ben az első Nemzetközi Levél­táros Kongresszuson Párizsban R. Born, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár Mikrofilm Szolgálata vezetője is foglalkozott a mikrofilmezés technikájával. Szedő Antal 1965 őszén a tagországokhoz küldött kérdőív alapján nemzetközi vo­natkozásban kívánt tájékozódni a levéltári mikrofilmezés helyzetéről. Későbbi referátuma szerint „A mikrofilmet, mint új levéltári anyagot kell szemlélni, ennek az új levéltári anyagnak azokat a problémáit kell megvitatni, melyek az anyag újszerűségével járnak együtt." Részletesen foglalkozik a mikrofilmezés fogalmaival, kitér a filmezés előkészí­tésre, a mikrofilmek felhasználásának jogi és etikai vonatkozásaira és a segédletekre. Magyarországon a levéltári anyag mikrofilmezéséről a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága (ma Művelődési Minisztérium Levéltári osztálya) 1970. aug. 12 -i 94806/1970. XVIII. sz. munkautasítása intézkedik, a tanácsi levéltárak mikrofilmgyűj­teményének kezelésére pedig a Borsa Iván által kidolgozott munkautasítás-tervezet ad irányelveket ? A BFL iratanyagának mikrofilmezését kezdetben az Országos Levéltár végezte ese­tenkénti megrendelés, illetve tervmunka keretében. Legkorábbi mikrofilmjeink 1955-ben készültek. Az 1960-as évek elején a VII. fondfőcsoportba tartozó, a Budapesti Kir. Bün­tetőtörvényszék és a bp-i királyi ügyészség iratanyagának egy részét a Párttörténeti Inté­zetnek adtuk át, ők az anyagot lefilmezték, kameranegatívjait részünkre átadták. Jelenleg ezek pozitív másolatainak készítése folyik. 1977 óta a BFL saját mikrofilmező részleggel rendelkezik, így a íilmtár a műhely által készített anyaggal folyamatosan gyarapodik. Az iratanyagról kameranegativ felvétel és erről pozitív másolat készül. A BFL filmtárát a növedéki napló tanúsága szerint 1974. májusában alapították meg. Napjainkban önálló gyűjteményként a IV. Gyűjteményi osztály kezeli, tárolási helye a Heinrich utcai telephely. A filmtár gyakorlati üzemeltetésére tulajdonképpen csak 1982­ben került sor. Ismeretes, hogy a BFL több telephellyel rendelkezik, korábban mikrofilmezett film­anyagunk egy része éveken át a bazilikái pinceraktárban tárolódott. Az is ismeretes, hogy a pinceraktárak jellegüknél fogva a gombásodás veszélyét rejtik magukba. A penészgom­bák pusztító hatása a filmek vonatkozásában nemcsak sokallta nagyobb mérvű, mint az iratanyagnál, hanem azok teljes pusztulásával számolhatunk, mivel a filmen levő zselatin­réteg — mely a közvetlen információs közeg — a penészgombák kedvenc eledele. Mivel a Heinrich utcába csak fertőtlenített anyag kerülhetett, első lépésként merült fel az ide szállítandó filmanyag fertőtlenítésének megoldása. Próbafertőtlenítést végeztettünk a KÖJÁL-lal, hogy milyen veszéllyel jár a fertőtlenítés a filmanyagra (az iratanyagunknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom